Skip to main content

Belföld

zzs [Zádori Zsolt]: Buldózer a keskeny pallón


A Liga többsége felismerte, hogy a megegyezés „az a keskeny palló, ami esélyt adhat arra az útra, amit a teljes széteséstől a megerősödésig már sokan megjártak” – nyilatkozta lapunknak Őry Csaba, a Liga lemondott elnöke az egységet helyreállítani hivatott rendkívüli küldöttgyűlés „első napja” után (Beszélő, január 27.). Most, az április 23-i „második nap” után a kérdés továbbra is nyitott: törik-e vagy hajlik a szövetség.

A kettő közötti „szünetben”, ha kevésbé látványosan is, de folytatódott a küzdelem a szemben álló felek között.


Révész Sándor: Vegyespereskedés


Miután az illetékes szervek már sokszorosan alaptalannak nyilvánítottak minden vádat, amelyek ürügyén Hankiss Elemért és társait kisöpörték a Magyar Televízióból, Nahlik Gábor januárban ismét összeállított egy feljelentést a régi vádakból. Az ORFK központi vizsgálati osztálya március 18-án határozott a nyomozás megtagadásáról, de ezzel még nem zárul le az ügy, mert ez ellen a határozat ellen is panaszt lehet tenni.

Ludassy Mária: Milyen is volt… II.


Salve Atque Vale

A T. szerkesztőség szubjektív parlamenti naplót kért – csupán ezért merészelek válaszolni. Bölcs politológusaink már ezerszer elmondták, hogy négyszáz törvény – de X% alkotmánysértő, hogy alapintézmények, de vitastílus.


Solt Ottilia: A vihar kapujában


Szombaton, április 23-án a Fidesz nagy banzájt rendezett a patinás Marczibányi Téri Művelődési Házban. Orbán Viktor kommendálta a párt II. kerületi képviselőjelöltjeit, Illés Zoltánt és Módos Mártont. A nagygyűlés jól sikerült, végeztével kitűnő hangulatban távoztak a résztvevők.

Illés Zoltán előbb volt széles körben ismert Duna-körös környezetvédő, mint Fidesz-képviselőjelölt.


(kőszeg): Szereztünk egy hírt


A Csongrád megyei 4. választókerület jelöltjét, Hajdu Jánost az egész ország ismeri. A Baranya megyei 1. számú választókerületben induló dr. Lusztig Péterről valószínűleg csak szűkebb pátriájában, Pécsett tudnak. A Beszélő néhány adattal és idézettel talán életszerűbbé teheti hősünk politikai életrajzát.

Reformrendőr

A most 47 éves Lusztig Péter a sorkatonai szolgálatot cserélte fel a rendőri szolgálattal, s egyúttal belépett az MSZMP-be. Rendőrként levelezőn végezte el a jogi egyetemet.




Révész Sándor: Az ember, aki maga a stílus

Balsai István az Országgyűlésben


Az egyházi ingatlanok visszaadásáról szóló törvényjavaslat vitazárója, 1991. július 10.

„Egyházellenes, hangoztatták többen is a Fiatal Demokraták, a Szabad Demokraták és a Magyar Szocialista Párthoz tartozó képviselők közül. Ezen belül egyházellenes elsősorban azért, mert csak a nagy, úgynevezett történelmi egyházak szempontjait helyezi előtérbe, és ezzel szembeállítja őket a kisebb egyházakkal és a felekezetekkel.


Solt Ottilia: Befogadó ország


Hány menekült van?

1988, a nagyszámú menekült megjelenésének éve óta a múlt év végéig összesen 123 833 menekülőt regisztrált a magyar hatóság. E tömegnek 42,86%-a román, s 54,99%-a a volt Jugoszlávia állampolgára. Ezen öt év alatt a legkevesebb menekült, 5366 fő 1993-ban érkezett. Viszont több mint 80%-uk jugoszláv. A menekülők tehát fogynak. Nem valószínű, hogy azért, mert az űzöttek és veszélyeztetettek folyama apadna, talán nem jutnak el idáig, vagy a magyar határőrizet keményedett, a földönfutók nehezebben jutnak át rajta.


Révész Sándor: A túlnyomó súlyok

Kónya Imre az Országgyűlésben


Hozzászólás az önkormányzati választásokról szóló törvényjavaslathoz, 1990. július 24-én.

„Ha tehát a polgármesterek testülete alkotná a megyei testületet, akkor jelentősen eltérne az adott területen kialakult valóságos politikai megoszlástól a képviselő-testület felállása. Az sem kétséges, hogy ez a szabaddemokrata-javaslat mindenekelőtt a nagy pártoknak kedvezne.


Csutoros Gergely: Így járhat mindenki!


A rádió előtti „kékszalagos” tüntetésen, a Múzeumkert kerítésébe fűzve láttam először az így járhat mindenki feliratú plakátot. Azóta tele van vele a város, telefonfülkékre, buszmegállókra ragasztva, kőkeményen, letéphetetlenül. A színes képen Bölcs István, Havas Henrik, Mester Ákos és Szénási Sándor láthatók a rádió egyik szerkesztőségi szobájában. A feliraton kívül a plakáton más szöveg nincs. A MIÉP egy aláírás vagy embléma erejéig elvállalhatta volna, hogy ők készítették, nem a stílus miatt, hanem mert valóban ők nyomtatták.

De ennek így hangulata van.


Talált tárgy


A dunakiliti fenékküszöb építése ideiglenes szükségmegoldás, amelyet a Szigetköz megmentése érdekében kell megépíteni – érvelt néhány hete a parlamentben a kormány határozati javaslatának előterjesztője.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon