Ezzel a fenékküszöbbel igazat adnánk Szlovákiának, hogy megfelelő műszaki megoldással ki lehet küszöbölni az erőmű által okozott károkat. (…) Attól a pillanattól kezdve, amikor mi megépítjük a fenékgátat, a szlovákok nem adnak át 170 köbméter/secundumot; miért tennék, amikor mi azt mondtuk, hogy 40-70 köbméter/secundummal meg lehet oldani a Szigetköz vízpótlását. Semmivel sem fognak többet adni, mert lemondtunk róla. És akkor, amikor kiderül, hogy ez a vízpótlás nem megoldás, akkor sem fognak többet adni. Tehát én most nem Hágáról beszélek, hogy ez a megoldás mennyire gyöngíti a mi pozíciónkat, hanem arról beszélek, hogy a vízpótlást, ha ez nem válik be, mint ahogy elég bizonytalan, nem fogjuk tudni máshogy megoldani, mert nem fogunk több vizet kapni a szlovák oldalról.
Ezzel a megoldással érdemben igenis üzembe helyezzük a dunakiliti erőművet.
Blogok
„Túl későn jöttünk”
Zolnay János blogja
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
E-kikötő
Forradalom Csepelen
Eörsi László
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
7 év 34 hét
10 év 7 hét
10 év 11 hét
10 év 11 hét
10 év 12 hét
10 év 13 hét
10 év 13 hét
10 év 15 hét
10 év 15 hét
10 év 16 hét