Antall József miniszterelnöknek, Kulin Ferenc, a Kulturális Bizottság elnökének!
Miniszterelnök úr!
Önök az elmúlt egy évben minden elképzelhető jogi és politikai eszközt felhasználtak arra, hogy a Magyar Rádió elnökének struktúraátalakító munkáját lehetetlenné tegyék. Mivel mindez láthatóan nem hozott kellő eredményt, most úgy döntöttek, Gombár Csaba emberi méltóságába is belegázolva jutnak el céljukhoz, a Magyar Rádió birtokbavételéhez.
Eljárásuk számunkra elfogadhatatlan. Gombár Csaba a politikai tisztesség szabályainak maximális tiszteletben tartásával fél éve bejelentette, hogy a médiatörvény elfogadása után lemond. Önök most, amikor a médiatörvény már a parlament előtt van, a politikai és emberi tisztesség szabályait egyaránt figyelmen kívül hagyva, Gombár Csabát diktátornak beállítva és szavahihetőségét megkérdőjelezve, a nyilvános meghurcolás mellett döntenek.
Önöké a hatalom és önöké a többség a Kulturális Bizottságban, úgy hogy ezt minden további nélkül meg is tehetik. Nekünk, akik a mikrofont eddig sem használtuk saját, belső problémáink megoldására, nincs más eszközünk, mint a nyilvános tiltakozás. Tiltakozunk tehát az Önök módszerei ellen. Tiltakozunk a tervbe vett alkalmassági vizsgálat ellen. Tiltakozunk az ellen a politikai gyakorlat és mentalitás ellen, amely hatalmi célok elérése érdekében emberek meghurcolására is hajlandó és képes.
Blogok
„Túl későn jöttünk”
Zolnay János blogja
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
E-kikötő
Forradalom Csepelen
Eörsi László
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
7 év 34 hét
10 év 8 hét
10 év 11 hét
10 év 11 hét
10 év 13 hét
10 év 13 hét
10 év 13 hét
10 év 15 hét
10 év 16 hét
10 év 16 hét