A múlt kedden a tervezetben már létező terrorizmusellenes törvény megszavazása és megvitatása még nem tartozott a Kongresszus legsürgősebb feladatai közé. Még arról is vita folyt, hogy nem sért-e alapvető polgári szabadságjogokat. Az oklahomai bombamerénylet után a törvény elfogadására mérget lehet venni. Mind a republikánus, mind a demokrata törvényhozók egymás után jelentették ki, hogy a törvényt sürgősen meg kell szavazni.
A szabadságjogok maradéktalan érvényesülését védelmező csoportok koalíciója nehéz helyzetbe került. Legfontosabb praktikus érvük a törvény ellen az volt, hogy nincs rá szükség, mivel az Egyesült Államokban nincs terrorizmus. Elvi kifogásaikat az oklahomai merénylet természetesen nem érvénytelenítette. A törvény lehetővé tenné a kormánynak, hogy terrorista cselekedetek tervezésével gyanúsított külföldiek kiutasítási eljárása során titkos forrásokból származó információkra hivatkozzék. A szabadságjogi aktivisták szerint ez ellentmond annak az alkotmányos elvnek, hogy a vádlottnak joga van vádlója szemébe nézni, és az ellene szóló bizonyítékokat megismerni.
A törvény egy másik pontjáról pedig úgy vélik, hogy sérti az egyesülési szabadságot. A törvény elfogadása esetén nem terrorisztikus célra is bűncselekmény lenne egy olyan szervezetnek adakozni, amelyet az elnök terrorista szervezetnek nyilvánított.
A törvény enyhítésére aligha lehet számítani. Ellenkezőleg: a hétvégén mind Clinton elnök, mind Gingrich házelnök a további szigorítás mellett szállt síkra. Egyebek mellett lehetővé akarják tenni, hogy a különböző nyomozóhatóságok ügynökei beépülhessenek a potenciálisan terrorisztikus szervezetekbe. Nem jár nagy kockázattal megjósolni, hogy a szabadságjogi aktivistáknak bajuk lesz a potenciális jelzővel.
Friss hozzászólások
7 év 34 hét
10 év 7 hét
10 év 11 hét
10 év 11 hét
10 év 13 hét
10 év 13 hét
10 év 13 hét
10 év 15 hét
10 év 16 hét
10 év 16 hét