–lf– [Langmár Ferenc]

Vissza a főcikkhez →

A tavalyi nagybanki közgyűléseken többek között az váltott ki vihart, hogy a nagyrészvényes, az állam érvényesítette akaratát a kisrészvényesek ellenében. Az erőkülönbség egyértelmű volt, de mégis volt alkalom, hogy a kisrészvényesek nem szavazatarányuk miatt nem tudták érvényesíteni akaratukat, hanem azért, mert nem tudták megszervezni a közös föllépést. Az is fontos tényező volt, hogy a szavazás menetét és módját az igazgatóság határozta meg, ami kényesebb szituációkban hátrányosan érintette a kisrészvényeseket.

Idén a Mezőbank közgyűlése újabb tapasztalatokat hozott.

A 2,4 milliárdos alapítói vagyonnal rendelkező bank mérlegfőöszege 1991-ben 14,4 milliárdról 27,3-re nőtt, 518,6 milliós adózatlan nyereséget ért el. Az igazgatóság az adózott nyereségből 8 százalékos osztalék (188,9 millió forint) kifizetését javasolta, és 57,3 millió forintot tervez általános tartalékba helyezni (erre a pénzintézeti törvény kötelezi).

A vezérigazgató közlése szerint a banknak mintegy 1300 részvényese van. A legnagyobb részvényes részesedése is alig 10 százalékos (erről több, egymásnak némileg ellentmondó adat hangzott el a közgyűlésen és utána).

Az első alkalommal összehívott közgyűlés határozatképtelen volt. A második – egy óra múlva – már nemcsak azért volt határozatképes, mert akkor már nem számít, mekkora részvényt képeznek a jelenlévők, hanem azért is, mert akkor már több mint 50 százalékos volt a részvétel.

A részvényesek több mindent nem értettek az igazgatóság beszámolójából. Például miért kell majd 600 millió forintos céltartalékot képezni, miközben a kétes követelések 30 százalékkal, 305 millió forintra csökkentek. Miért fizetett be a bank 50 százalékkal több nyereségadót a szükségesnél? Ezekre a kérdésekre nem kaptak kielégítő választ.

Új javaslatok születtek az osztalék mértékére is. A MÜSZI – amit a közgyűlésen a legnagyobb részvényes, a bugyi Tessedik Sámuel Tsz képviselője azzal vádolt meg, hogy még ki sem fizette a részvények árát – 0 százalékos osztalékot javasolt. Mások kevesellték a 8 százalék osztalékot. A legnagyobb részvényes 20 százalékot követelt, pedig, mint elmesélte, a tavalyi közgyűlésen éppen ő szorgalmazta – tekintettel a hosszabb távú szempontokra – az igazgatóság által javasolt osztalék mérséklését. De most ezt nem engedheti meg magának, s a bank eredményéből nagyobb osztalékra telik, vélekedett, mások tetszését is elnyerve.

A közgyűlés közben többen távoztak a teremből, minden valószínűség szerint csökkent a részvételi arány. De ezt csak sejteni lehet. A szavazásnak ugyanis azt a sajátos módját követték, hogy jelen lévőnek a közgyűlés előtt regisztrált részvényeket tekintették. Az egyes döntésekkor pedig csak az igazgatóság ellen szavazóknak, illetve a tartózkodóknak kellett átadni cédulájukat a markos szavazatszedő legényeknek.

Az igazgatóság 8 százalékos osztalékát éppen hogy megszavazták, 54 százalékos többséggel. Pontosabban: a regisztrált részvények 46 százaléka szavazott nemmel vagy tartózkodott. Azt nem tudni, hogy ez a jelenlévők hány százaléka volt…

A közgyűlés minden igazgatósági előterjesztést elfogadott, az alapszabálynak azt a pontját is (vita nélkül), mely szerint az igazgatóság lényegében korlátozás nélkül új részvények kibocsátásával vagy a társaság vagyonának alaptőkévé alakításával fölemelheti a bank alaptőkéjét. Mint a vezérigazgató később elmondta, szükségesnek és kívánatosnak tartaná, ha a bank alaptőkéje 5 milliárdra nőne. A bank menedzsmentje tőkebevonást tart kívánatosnak. A jelek szerint erről akkor is a menedzsment dönthet majd, ha a beszálló új tulajdonos háttérbe szorítja a mai részvényeseket. Más bankok közgyűlésén éppen jogszabályi előírásokra hivatkozva szabtak korlátokat az igazgatóság alaptőke-emelési lehetőségei elé.

Idéztük a részvényesi kérdést a céltartalék nagyságáról a közgyűlés után. Kabai Gyula vezérigazgató elmondta, hogy a ’91 végén fönnálló kétes állomány után 1994 végéig 1,6 milliárd kockázati céltartalékot kell képeznie. S azt is elmondta, hogy az 1991. végi kétes kinnlevőség 2,5 milliárd forint. (A Magyar Hírlap tudósítása szerint a kétes állomány 1992. március végén ennyi, miután az első negyedévben a duplájára nőtt. Ha így is lenne, a kétes állomány akkor is több mint négyszerese, mint a mérlegben szereplő.) Az is kiderült, hogy a bank adó-visszaigénylése 120 millió forint volt, amiről a részvényesek ismét csak nem szerezhettek tudomást.

Nem tudni, emögött a banki menedzsment vagy egy meghatározott tulajdonosi kör érdekeltsége áll-e, vagy valami más. A korábbi hírek szerint a Mezőbank tulajdonosi köre jelentősen átrendeződött. A vezérigazgató úgy fogalmazott, nem tudja, kinek a kezében van 600 millió forint értékű részvény, s nagyon sok dolga van, s képtelenség állandóan a részvénykönyvet nézegetni. Hm, egy menedzser, akit nem izgat, hogy kinek dolgozik…

• gazdaság