Részlet az ukrajnai OGPU [Egyesített Államvédelmi Hatóság] 1933. május 22-i titkos parancsából:
„Minthogy az érvényben lévő büntető törvénykönyv nem rendelkezik az emberevés bűnét elkövető személyek büntetéséről… minden vádlottat haladéktalanul át kell adni az OGPU helyi szerveinek. Ha az emberevést a 142. cikkely hatálya alá eső gyilkosság előzte meg, ezeket az ügyeket ki kell venni a bírósági és az Igazságügyi Népbiztossághoz tartozó szervek rendelkezési köréből, és át kell adni vizsgálatra az OGPU moszkvai kollégiumának.”
Részlet az ukrajnai OGPU 1933. május 22-i titkos parancsából:
„A legnagyobb számú éhező tényét február végén és március elején regisztrálták. Egyes helyeken ez a jelenség tömeges méreteket öltött. Az éhező családok különféle főzeteket fogyasztanak, kukoricacsutkát, köleshéjat, szalmát, füveket, rothadt dinnyét, céklát, krumplihajat, akáchüvelyt. Macska-, kutya-, döglött ló fogyasztásának tényét is jelentették.
28 emberevési esetet rögzítettek. Nagy részük február harmadik harmadában és március elején történt. A 28-ból 19 eset a Kijevi megyére esik. Februárban 13 hullaevési eset is bekövetkezett.”
Blogok
„Túl későn jöttünk”
Zolnay János blogja
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
E-kikötő
Forradalom Csepelen
Eörsi László
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
7 év 34 hét
10 év 7 hét
10 év 11 hét
10 év 11 hét
10 év 12 hét
10 év 12 hét
10 év 12 hét
10 év 14 hét
10 év 15 hét
10 év 15 hét