A napokban volt az első olyan ülése a Dumában, ahol pártunk igazán megmutathatta aktivitását, bölcsességét. Igazi centristákként viselkedtünk, az én elnökletemmel, mi lehettünk a mérleg nyelve. Jó törvényeket fogadtunk el. Azt is mondhatnánk: ez volt Natasa Rosztova első bálja. És ahogy az orosz közmondás tartja: ez az első palacsinta nem sült oda.
Régebben, a korai szakaszban, ifjúságunk is vágyott arra, hogy katonás uniformisban járjon, habár ez nem jelentette, hogy militarista szellem uralkodott a pártban. Most azonban ők is szívesebben öltözködnek elegánsan, a pénzükhöz mérten: most sok lehetőség van Oroszországban pénzkeresetre. Így most már ezek a fiúk drága dzsekikben, egy jól menő fiatal oroszországi társadalmi osztályhoz illően jelennek meg. Szó sincs lumpenekről. Gondoljon arra, hogy egyik parlamenti bizottsági elnökünk magas beosztású ügyész, aki a leglumpenizáltabb körzetben, a Moszkva melletti Lüberecben igyekszik a bűnözési hullámot megállítani. Hogy védhetne a lumpenek érdekeit?
Mert mi már egy új Oroszországot akarunk, amelyben a fiatalok számára is van nyitott hely. Új osztályt akarunk: fiatal orosz patrióták osztályát, akiknek most mi segítünk lábra állni, utána ha meggazdagodnak, ők támogatják a mi ügyünket.
Ezek már az új orosz fiúk: erősek, gazdagok. Jó rájuk nézni.
Alekszandr Vengerovszkij (az Állami Duma és az LDP elnökhelyettese)
Blogok
„Túl későn jöttünk”
Zolnay János blogja
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
E-kikötő
Forradalom Csepelen
Eörsi László
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
7 év 34 hét
10 év 7 hét
10 év 11 hét
10 év 11 hét
10 év 12 hét
10 év 12 hét
10 év 12 hét
10 év 15 hét
10 év 15 hét
10 év 15 hét