Vissza a főcikkhez →

Mit tehet az ÁPTF?

A jelenleg hatályos 1996. évi CXI. törvény (Épt.) 123. §-a szerint az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet az alábbi feladatkörökkel rendelkezik:

– engedélykérelmek és más beadványok elbírálása,

– tőkepiaci szereplők tevékenységének rendszeres figyelemmel kísérése,

– jogszabályok érvényesülésének ellenőrzése az ágazatban,

– üzletvitel vizsgálata, elemzése és értékelése,

– információszolgáltatás ellenőrzése,

– törvényes intézkedések, szankciók alkalmazása,

– bennfentes kereskedelem, tisztességtelen árfolyam-befolyásolás gyanújának vizsgálata,

– nyilvántartások vezetése.

Az Épt. 137. §-a szerint a felügyelet az alábbiakat teheti:

– határidő tűzésével felszólíthat a feltételeknek való megfelelésre,

– az engedély nélküli tevékenységet megtilthatja,

– a szakértő kirendelésével kapcsolatos költségeket megtéríttetheti,

– bírságot szabhat ki,

– a vezető állású személy és a könyvvizsgáló felmentését kezdeményezheti,

– felfüggesztheti az értékpapír jegyzését és forgalmazását,

– a befektetési szolgáltatási tevékenységet felfüggesztheti és az engedélyt vissza is vonhatja,

– felügyeleti biztost rendelhet ki (ez is csak lehetősége, nem kötelessége bizonyos feltételek együttállása esetén).

Mit tehet a BÉT?


Bár a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) természetesen nem hatóság, „csak” egy „…a tőzsdére bevezetett értékpapírok és tőzsdei termékek keresletét és kínálatát koncentráló, …önkormányzó és önszabályozó szervezet…” (Épt. 174. § [1] bekezdés), mégis tehet egyet-mást a tagok – a tőzsdetagok és a nem tőzsdetag, de kereskedési jogosultsággal bíró befektetési szolgáltatók – erkölcseinek kordában tartása érdekében.

A tőzsde alapszabálya egyebek mellett meghatározza

– a tőzsdetagság létrejöttének, felfüggesztésének és megszűnésének eljárási rendjét,

– a kereskedési jog megszerzésének, felfüggesztésének, illetve megszűnésének  feltételeit és eljárási rendjét,

– a tőzsde szervezetei által alkalmazható szankciókat és az általuk hozott döntések elleni jogorvoslat rendjét,

– a tőzsdei kereskedelem rendjét (Épt. 176. § [2] bekezdés c) pont),

– a tagok adatszolgáltatásának rendjét (ugyanott j) pont),

– a tőzsdén kereskedőkre vonatkozó etikai normákat stb.

A tőzsdetagnak egyébként a Budapesti Értéktőzsde Tagi Szabályzata szerint általános kötelezettségei közé tartozik, hogy folyamatosan eleget tegyen a tőzsdei előírásoknak, és a részére adott megbízásokat tőzsdetagtól elvárható fokozott gondossággal teljesítse, és mindenkor a tevékenységére jellemző bizalmi viszonynak megfelelően, szigorú etikai követelmények szerint járjon el. Azaz nem elég a Ptk. által megkövetelt „jó gazda gondossága”, ennél többre van szükség. Egyébként pedig köteles olyan gazdálkodást folytatni, hogy fizetőképességét folyamatosan megőrizze. Magától értetődő követelmény a tag vezető tisztségviselőivel szemben a „büntetlen” előélet, feddhetetlenség mind büntetőjogi, mind csődjogi és etikai-üzleti értelemben.

A Tagi Szabályzat retorziókat helyez kilátásba különböző esetekre III. Szankciók fejezetében. A szankció kiszabására a szabályzatban előírt kötelezettségek nemteljesítése vagy késedelmes teljesítése esetén a Tőzsdetanács vagy a tőzsde ügyvezető igazgatója jogosult, határozatbafoglalási és indoklási kötelezettség terhe mellett.

– Első alkalommal, kisebb súlyú megsértés esetén figyelmeztetés.

– Súlyosabb vagy ismételt megsértés esetén 100 000 Ft-tól 1 000 000 Ft-ig terjedő pénzbírság szabható ki, amelynek határidőben való be nem fizetése felszólításra a szekciós kereskedési jog felfüggesztését vonja maga után.

– A legsúlyosabb kötelezettségszegés esetén a Tőzsdetanács jogosult a tőzsdetag tagsági jogát felfüggeszteni, illetve a tőzsdetagot kizárni.


Mit tehet a Beva?


1. Kártalanítás megállapítása és kifizetése, az 1997. július 1. után keletkezett, biztosított szerződésből eredő ügyfélkövetelések befagyása esetén (jelenleg max. 1 M Ft-ig) (kivéve az Épt. 160. § alapján a biztosításból kizárt ügyfelek követeléseit).

2. A szükséges teljesítési fedezet biztosítása – éves tagdíjak beszedése, rendkívüli tagi befizetések elrendelése, illetve hitelfelvétel útján.

3. A befektetők tájékoztatása – ezt ugyan a jelenleg hatályos Épt. expressis verbis nem tartalmazza, de a szervezet rendeltetéséből egyértelműen következik.

4. A tagok ellenőrzése a Beva-tagságból eredő tagi kötelezettségek teljesítése tekintetében, de azt nem meghaladó terjedelemben.

5. A szervezet működésének biztosítása, ami egyrészt a vagyon folyamatos feltöltését jelenti a törvényadta lehetőségeken belül, másrészt a rendeltetésszerű működés belső (tárgyi és személyi) feltételeinek megteremtését, harmadrészt pedig a külső feltételek érdekében szükséges lépések, kezdeményezések megtételét takarja.

• Játéktér