zj [Zolnay János]

Vissza a főcikkhez →

Demszky Gábor főpolgármester:
„Ennek a megállapodásnak várostörténeti jeletősége van”

Ennek a megállapodásnak várostörténeti jelentősége van, mert intézményes garanciákat biztosít a hatékonyabb működéshez. A fővárosnak kötelező érvényű rendeletalkotási joga van az egy kerületet meghaladó érvényű vagy speciális szakértelmet igénylő kérdésekben. A rendeletalkotás hierarchikus, saját feladataik körében a kerületek is rendeletet alkothatnak. Budapest az elmúlt években olyan gondokat görgetett maga előtt, mint például a szennyvíztisztító elhelyezése vagy a szemétégető bővítése. A megállapodás szerint a főváros az általános rendezési terv keretein belül kijelölheti ezeknek a közszolgáltatásoknak a helyszínét. A kétszintű önkormányzat azonban fennmarad, a nem nevesített kérdésekben a kerületek rendeletet alkothatnak. Fontos, hogy a főpolgármestert és a polgármestereket közvetlenül választják, és a kormánynak ki kell kérnie a főváros véleményét minden a várost érintő kérdésben. Fokozottabban érvényesülhetnek például a környezetvédelmi szempontok. Egységes szociálpolitikai elveket alkalmazhatunk a lakásgazdálkodásban is.

A megállapodás javítja az önálló gazdálkodás feltételeit. Az infrastrukturális beruházások áfája visszaigényelhető, ami óriási jelentőségű. A személyi jövedelemadó 35%-át kapják vissza az önkormányzatok, ami a fővárosban a teljes évre vetítve négymilliárd forint többletet biztosít. Az önkormányzatokat illeti meg az illetékbevétel 100%-a is.

A város egésze nyert ezzel a megállapodással, kezelhetőek lesznek a korábban megoldhatatlan gondok.

---

Sebes Gábor, Budapest XII. kerületének polgármestere: 
„Sokba kerülhet még nekünk ez a hatékonyság”

A megállapodás szerint a jövőben is fennmarad a kétszintű önkormányzati, illetve igazgatási rendszer Budapesten.

A hatáskörök pontosabb definiálása indokolt és racionális, az ördög azonban a részletekben lakozik. A megállapodás szűkíti a kerületek mozgásterét a rendezési tervek elfogadásában, nincs garancia arra, hogy bevonják a helyi lakossághoz közelebb álló kerületeket. A dokumentum számos kérdésben jogszabályi hierarchiát teremt; a kerületek csak a fővárosi rendeletek megszabta keretek között alkothatnak saját rendeleteket. A fővárosban határozzák meg a lakbérövezeteket is, ennek ésszerűsége majd csak a gyakorlatban derül ki. Óriási hibának tartom, hogy egy önkormányzat, akár a fővárosi önkormányzat felvállalja a lakásügy megoldását. Nem kelthetünk olyan illúziót, hogy az önkormányzatok képesek bármit is tenni a lakáskérdés megoldására. Ez állami feladat. Hatalmas visszalépésnek tartom a kerületi küldöttek rendszerének megszüntetését.

Ön részt vett a koalíciós tárgyalásokat megelőző egyeztetésen.

Az SZDSZ nem támaszkodott az önkormányzatokban, mindenekelőtt a fővárosi kerületekben felgyülemlett tapasztalatokra. A tárgyalások előtt behívtak három polgármestert, Dercze Tamást, Tarlós Istvánt és engem. Ez számomra megtiszteltetés volt, de nem egészen világos, hogy miért éppen ránk esett a választás, hiszen például Tarlós István inkább centralizációpárti, aki szerint a gazdálkodás terén nagyobb hatáskört kellene adni a fővárosnak. Dercze Tamás, Újpest polgármestere viszont lokálpatrióta, aki úgy beszél Újpestről, mint „a városról”. Az a két-három óra, amit ott eltöltöttünk, nem volt elég egy koncepció áttekintésére.

Mi volt az SZDSZ-delegáció álláspontjának lényege a koalíciós tárgyalásokon?

A tárgyalásra induló delegáció csomagjában az szerepelt, hogy a kerületi polgármesterek képviseljék a kerületeket a Fővárosi Közgyűlésen. Ez a passzus a szocialisták nyomására került ki a megállapodásból. Szabó Lajos Mátyás már azt nyilatkozta, hogy így végre olcsóbb és hatékonyabb lesz a fővárosi testület. Félek, sokba kerülhet még nekünk ez a hatékonyság. A megegyezés említi ugyan, hogy a kerületek tanácskozási joggal részt vehetnek bizonyos ügyek vitájában, de szavazási joguk nem lesz. A kerületek már nem szabhatnak határt a főváros centralizációs törekvéseinek.

A megállapodás aláírásával eldőlt a főváros kormányzásának jövője?

A törvényalkotás során még nagy viták lesznek. A külső kerületek önkormányzati szövetsége, amihez nemrég mi is csatlakoztunk, kifejezetten azért jött létre, hogy nyomást gyakoroljon a törvényhozásra.

• Belföld