A szinte hihetetlen fordulatokat tartalmazó életrajz tulajdonosa 1960-ban született, nagy tekintélyű zágrábi ügyvédi családban. Húszéves korában már petíciókat ír a jugoszláviai politikai be-börtönzöttek érdekében. 1980-ban letartóztatják, néhány hónappal később a kínzások hatására aláírják a vallomást. Államellenes tevékenységgel vádolják. A tárgyalás alatt a zágrábi bíróság épületét rendőrkordon veszi körül. Három év börtönre ítélik, amit a szövetségi bíróság négyre módosít. Paraga a büntetést a hírhedt Goli otokon tölti le. Közben 21 napig éhségsztrájkol, tüdőgyulladást kap, 54 napot tölt el magánzárkában. 1984-ben, huszonnégy évesen szabadul. 1986-ban a börtönben elszenvedett egészségkárosodás miatt bepereli a Horvát Szocialista Köztársaságot. 1987-ben ismét bíróság elé kerül. Közben szlovén folyóiratok közlik beszámolóit a jugoszláv börtönökben uralkodó állapotokról. Paraga állandó főszereplője lesz a Jugoszláviáról szóló nemzetközi emberi jogi jelentéseknek. A német elnök, Weiszäcker közbenjárására kap útlevelet 1989-ben. Közben Szlovéniába költözik, mind a mai napig szlovén állampolgár. A horvát választások előtt újjáéleszti a Horvát Jogpártot, mely nem jut be a Száborba. A párt retorikája és programja Pavelic usztasáit idézi. (L. Beszélő, 1991. november?) A háború kitörésekor Paragáék önálló, jól felszerelt hadsereget szerveznek. Az utolsó letartóztatását megelőző időszakban szünet nélkül bírálja a Tudjman-rezsimet.
(A Mladina nyomán)
Blogok
„Túl későn jöttünk”
Zolnay János blogja
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
E-kikötő
Forradalom Csepelen
Eörsi László
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
7 év 34 hét
10 év 7 hét
10 év 11 hét
10 év 11 hét
10 év 12 hét
10 év 13 hét
10 év 13 hét
10 év 15 hét
10 év 15 hét
10 év 16 hét