A német választók két szavazatot adhatnak le. Első szavazatukkal azt döntik el, hogy a 328 egyéni választókörzetből kiket juttatnak a Bundestagba. A mandátum azé a képviselőjelölté, aki a legtöbb szavazatot kapja. A második szavazat politikai súlya jóval nagyobb. Míg az első szavazattal a választók a Bundestag személyi összetételét befolyásolják, második, a tartományi listákra leadott voksaikkal a pártok arányát határozzák meg a Bundestagban. A közvetlenül megnyert mandátumokat ugyanis beszámítják abba a mandátumszámba, amely a pártokat a második szavazat alapján megilleti. Ha egy párt valamelyik tartományban több közvetlen mandátumhoz jut, mint amennyi a második szavazat alapján járna neki, úgynevezett „Überhangsmandat"-okat, többletmandátumokat kap. A keresztény-liberális koalíció három ezrelékes szavazattöbbségéből így lett tízmandátumos többség. A többletmandátum intézménye miatt a Bundestag létszáma ciklusról ciklusra változhat. 1990 és 1994 között 662 képviselő ült a német szövetségi parlamentben. Az újonnan megválasztott Bundestagnak 672 tagja lesz.
Blogok
„Túl későn jöttünk”
Zolnay János blogja
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
E-kikötő
Forradalom Csepelen
Eörsi László
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
7 év 34 hét
10 év 7 hét
10 év 11 hét
10 év 11 hét
10 év 12 hét
10 év 13 hét
10 év 13 hét
10 év 15 hét
10 év 15 hét
10 év 16 hét