jó–szeg [Jóföldi Zsuzsa–Kőszeg Ferenc]

Vissza a főcikkhez →

1990 áprilisában, mint köztudott, a hamburgi Springer cég az Axel Springer – Budapest közvetítésével – egyik napról a másikra hét megyei lap tulajdonjogát szerezte meg (később még további kettőét). Az évszázad sajtóüzlete volt ez: a Springer nem megvette a lapokat, hanem formálisan új lapokat indított – változatlan szerkesztőségekkel, változatlan tipográfiával (lásd Beszélő, 1990. június 2.). A huszárcsínyt a kárvallott (de feltehetőleg kárpótolt) tulajdonos, az MSZP mellett a posta tette lehetővé: az „új” lapokat, mintha mi sem történt volna, továbbította a régi lapok előfizetőinek.

A jótett helyébe azonban hiába vár jót: a német cég most azzal fenyegeti, hogy a Springer-lapok megyéiben elhódítja az állami monopolcégtől az előfizetéses hírlapterjesztés állítólag veszteséges üzletágát. Baranya megyében tizenkét nagykereskedő készíti elő a 70-80 ezer példányban megjelenő Új Dunántúli Napló terjesztését. A megyében az újságolvasók 80 százaléka a megyei lapot járatja, s ha a Naplót a saját hálózatuk terjeszti, a posta egyszerűen nem tudja kiszolgálni a Népszabadság és az Új Magyarország előfizetőit sem, azaz kénytelen lesz az egész előfizetéses lapterjesztést átengedni a Springer-érdekeltségnek. Cserébe az új terjesztő cég lemondana az utcai árusításról: az újságospavilonok az érintett megyék városaiban a postai terjesztőhálózat fennhatósága alatt maradnának, és ezekben a Springer-kiadványokat is árusíthatnák. A postának nemigen tetszik az ajánlat: az Új Dunántúli Napló most nap mint nap kéri az előfizetőit, hogy közöljék nevüket, címüket a szerkesztőséggel, mert a posta nem akarja kiadni az előfizetők névsorát.

Az Axel Springer magyarországi kiadójának terjesztéssel foglalkozó munkatársa ezt cáfolta. Kérték és megkapták az előfizetők névsorát. Valóban készülnek a megyei lapok terjesztését megoldani, de erről ma még nem nyilatkoznak. Először a postát kellene tájékoztatniuk.

A postások föltették Springeréknek a kérdést, de hivatalosan még nem kaptak választ. Azt azért megjegyezték, hogy sokkal könnyebb egy hálózatot leépíteni, mint újra fölállítani. Ezzel mintha azt sugallták volna, nem biztos, hogy Springeréknek sikerül. Három – nem a Springer-birodalomhoz tartozó – megye már tavasz óta próbálkozott a saját terjesztéssel, ám eddig sikertelenül.

A posta felső vezetése pedig az Országgyűlés háza táján lobbyzik, hogy készüljön már el a sajtótörvény, amely várhatóan korlátozza az egy cég tulajdonában tartható újságok számát.

• Belföld