Skip to main content

Beszélő szamizdat, 5–6. szám (1982. december), Évfolyam 1, Szám 5

: Impresszum

: Tájékoztatjuk olvasóinkat,

: Tájékoztató

a december 14-én és 21-én Budapesten lezajlott házkutatásokról

[Kis János]: Hogyan keressünk kiutat a válságból?

A Beszélő javaslatai

Kőszeg Ferenc: Könyvkiadói cenzúra Magyarországon I.

[Haraszti Miklós]: Thompson, Faber és Kaldor Budapesten

Haraszti Miklós - Kőszeg Ferenc: Beszélő-beszélgetés Wim Bartels-szel

Ellenpontok szerkesztősége: Memorandumok és programjavaslatok

Csonka Dénes [Bauer Tamás]: Az optimista alternatíva körvonalai

Magyarország illírizálása

Székely József: Reform és ellenzék

Az alternatív szocializmusról

Lehrstück Mária [Lányi András]: A magyar ellenzék programja

Oltványi Ambrus: A közel- és távolabbi jövőről

avagy a demokrácia kilátásai Magyarországon

Dr. Zöld Marci [Dalos György]: Az igazság nem látszik fennforogni

[Haraszti Miklós]: A szegedi punkháború

Radnóti Sándor: Valami az első szamizdat-verseskötetről

Ada Pál [Pető Iván]: Retusált arckép üres háttérrel

K. J. [Kis János]: A Szolidaritás hosszú menetelése

Lengyelország a december utáni magyar szamizdatban

Kiszely Károly: Nyílt levél törvényességért

Petri György: A radikális szelídségről

Méray Tibor - Molnár Miklós: Méray Tibor levele a Beszélő szerkesztőinek / Molnár Miklós kísérőlevele Donáth Ferenc leveléhez / A november 4-i rádiószózat, Donáth Ferenc adalékai

: Per készül Pozsonyban

: Rendőri zaklatások Erdélyben – magyarországi tiltakozás

: Elzárkóztak

: Sztrájk

: (Vagon)tető alatt

[Kőszeg Ferenc]: Rabbinövendékek hadbíróság előtt

: Választmányi gyűlés az írószövetségben

[Kőszeg Ferenc]: Családegyesítés

[Kőszeg Ferenc]: Közösség megsértése

: Hétfői Szabadegyetem

: Hitel Független Kiadó

Konrád György: Konrád György a KOR tagjai védelmében

[Kőszeg Ferenc]: Magyarország és a romániai kivándorlási törvény

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon