Skip to main content

Beszélő szamizdat, 4. szám (1982. szeptember), Évfolyam 1, Szám 2

[Haraszti Miklós]: Felhívás a Gdanski Megállapodás második születésnapján

Elhangzott volna a budapesti Bem-szobornál, 1982. augusztus 30-án

[Kis János]: A nemzet ügye és a pénzügyek

Molnár Péter [Kardos András]: A leváltott nép

Varsói tudósítónk beszámol az augusztus 31-i tüntetésről

[Hann Endre–Kis János–Klaniczay Gábor–Pető Iván–Rév István]: Ajándék ez a nap

Az ötnapos munkahét a sajtóban

Eörsi István: Csto gyelaty?

Kívül-álló [Orosz István]: A Hivatal-védte ellenzékiség

Kürthy Emil [Magyar Bálint]: Polgárrá válni

Könczöl Csaba: Levél Kis Jánoshoz

Szalai Pál: Remény – remény nélkül

Fehér Dániel [Iványi Gábor]: Kitaszított adventisták

Haraszti Miklós: Beszélő-beszélgetés Zima Ferenccel

[Erdélyi Ágnes]: Mégsem dobták ki…

A Magyar Bálint-ügy

A Beszélő szerkesztői [Kis János]: Egy igaz emberrel kevesebb

Bali Sándor, 1923–1982

Kardos András: Egy szomorú szocialista halálára

Haraszti Sándor, 1897–1982

Ada Pál [Pető Iván]: Aki dolgozik – boldogul

Nagy Bálint: Olyan nincs, hogy valami nincs

–kg– [Klaniczay Gábor]: Még egyszer a cenzúra esztétikájáról

Szilágyi Sándor: Bántó féligazságok

Vízöntő András [Máté-Tóth András]: Pacifista mozgalom?

G. T. [Fényi Tibor]: Ellenpontok Erdélyben

[Haraszti Miklós]: Két nem hivatalos művészeti kiadvány

: Új kiadó, új kiadványtípus

: Levélváltás Hetényi István pénzügyminiszterrel

: Újabb fejlemények a magyar–román államközi kapcsolatokban

Az Ellenpontok erdélyi szamizdat-folyóirat 2. számából

: Tájékoztató Duray Miklós ügyéről

[Kőszeg Ferenc]: Követéskrónika

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon