Skip to main content

Beszélő folyóirat, 3. szám, Évfolyam 6, Szám 3

Háy János: Titkos Lány

Havas Bálint: Plakett

Révész Sándor - Zádori Zsolt: „Az első szabad ember a születés jogán”

Czene Ferenccel beszélget Révész Sándor és Zádori Zsolt

: [Bevezető]

Pier Paolo Giglioli: Olaszország: Az állam, a piac és a média

Alekszej Szimonov: Oroszország: A glasznoszty jelene és valósága

Emmy Barouch: Bulgária: Szabadságot, szabadon játszani

Snježana Milivojević: Szerbia: elnyomás és izoláció

Martin M. Simecka: Szlovákia: Tíz év múltán

Roberta Baskin: Tényfeltáró újságírás

Winfried Schulz: A minőségi újságírás: függetlenül, pártatlanul

Barbara Trionfi: Nemzetközi normák, nemzeti keretek

Carolyne Sawyer: A média és a kormányzat: a négy sarokkő

Martyn A. Bond: Anglia: Elit és populáris nézetek

Mogens Schmidt: Sztereotípiák: bővítés és szűkszavúság

Deirdre Kevin: Európa-imázs: hír vagy propaganda?

Bernáth Gábor - Messing Vera: A magára hagyott közönség

A magyarországi romák médiafogyasztásáról

Papp László Tamás: Polgári szüret

Tóth Gy. László citátumai

Kozák Gyula: Egeret fogni kinn is, benn is

Bazsányi Sándor: A „klasszikus nyugalom” és az „újundok kánon”, valamint Hajnóczy Péter

Nyaranta Aranka–Telente Levente [Gács Anna–Csuhai István]: Látni, láttatni

Kiss Ilona: „…Azzal vádolnak, diktátor vagyok, nem direktor”

Jurij Ljubimovval Kiss Ilona beszélget

: N&n Galéria 4 tsa

Reimholz Péter: Első mohikánok

Bulcsu Tamás: Interaktív Információ Intézet

Fábry Zoltán: Lőportár Albertfalván

Herczeg Tamás: Városi könyvtár

Zombor Gábor: Barackos

(Sinka Erzsébet): Az angol vendég

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon