Zombor Gábor

Nyomtatóbarát változat

Helemba orsó alakú sziget Esztergomtól körülbelül négy kilométerre a Duna folyásirányában, hossza 1500 m, szélessége 80-100 m. Esztergom város – a tartós bérlet harminc esztendeje után – szeretné immár sajátjaként ápolni a szigetet, amely teljes egészében, sajátos geológiai adottságai folytán, magas vízállás esetén sem kerül víz alá.

Így maradhattak fenn azok a régészeti leletek, amelyek révén Helemba-szigetet régészeti lelőhelyként is régóta számon tartják a szakemberek. Az ásatások során az őskori földházak mellett középkori emlékek kerültek elő: a régészeti jelentések egy kis, árpád-kori templomról és a köréje települt temetőről számolnak be. Rábukkantak az érseki nyaraló alapjaira is, amelynek környezetében középkori kert gyümölcsfáinak nyomait találták. Valószínűsíthető, hogy a ház és a gyümölcsös Robertus Leodiensis angol érseké volt. A pollenvizsgálatok és a régészeti feltárás alapján a ház körül barackos lehetett. A terv témája ennek a középkori barackosnak a visszatelepítése és egy házi lekvárfőző kialakítása. A lekvárgyár idényjellegű épületegyüttes, amely a lekvárfőző mellett a szüretelők szállás- és kiszolgálóépületeit tartalmazza. Olyan házat kellett alkotni, amely inkább egy természetben hagyott tárgy, mintsem épület: ott és azon a helyen nincs semmiféle szerepe, funkciója. Csak jelenléte van. Formára, tapintásra idegen elem. Nem akarja magán hordozni, másolni a természet karakterjegyeit, nem akar azzal direkt azonosulni. Nem akar természet lenni, de természetszerű sem. „...Mégis csupaszságával válik bensőségessé, kívülállóságával közelít legjobban a természet egyedülállóságához, fogalmazza meg leginkább a természet mondanivalóját, anélkül, hogy természetessé válna.”

• Kultúra