Nyomtatóbarát változat

Jó, ha tudják a Magyarországra készülő határainkon túli magyarok vagy a legális munkalehetőség után kutakodó már itt lévők, hogy rövidesen új szabályozás váltja fel a ma még hatályos 9/1989. sz. ÁMBH rendelkezést. Megszigorodik a munkavállalás és itt-tartózkodás. A Munkaügyi Minisztérium rendelete készen van, csak a Külügyminisztériummal való egyeztetés folyik még. Munkavállalási engedélyt már ma sem könnyű szerezni. Elvben még azon ország állampolgárainak is vízum kell hozzá, mely országokkal egyébként vízummentesítési megállapodásunk van. Ám a munkavállalási engedélyt kiadó megyei munkaügyi központok nem vizsgálják e vízum meglétét, csupán a folyamodó kezében lévő megfelelően dokumentált állásajánlatot, valamint egy helyi lajstromot, amely a külföldieknek fel nem ajánlható munkaköröket tartalmazza. Nem szabad ugyanis külföldi állampolgárt alkalmazni olyan munkára, amelyben megfelelően képesített magyar állampolgár is rendelkezésre áll. Hiába venné fel a külföldit egy munkáltató, a regisztrált munkakeresők alapján a cég székhelye szerint illetékes munkaügyi központ nem engedi.

Az új rendelet szerint ezt az egész procedúrát a jövőben nem lehet Magyarországon végigcsinálni: munkavállalási engedélyt csak a Magyar Köztársaság külképviseleteinek közvetítésével lehet beszerezni. Aki Magyarországon akar munkát vállalni, az speciális munkavállalói vízumkérelmével együtt a követségen nyújtja be munkavállalási engedély iránti igényét is, az írásban mellékelt állásajánlattal nyomatékosítva. A külképviselet küldi tovább a munkaügyi központnak, és az eredményt vissza a folyamodónak.

A Magyarországon dolgozó külföldi állampolgárok jelentős része már ma is feketén dolgozik: engedély és mindenféle szociális biztosítás nélkül. A hazai munkanélküliségen kívül nyilván a külföldi állampolgárok tartalékseregében rejlik annak a szomorú ténynek a magyarázata, hogy a napszám ma ugyanannyi vagy kevesebb, mint két-három évvel ezelőtt. Feltehetőleg ez az egyetlen díjtétel, amely nem kúszik felfelé az inflációval együtt. Könnyű előre látni, hogy az engedélyezett munka elérhetetlenségével a feketepiacon még jobban leértékelődik majd a munkaerő ára – mind a hazaié, mind a külföldié. Az eltartási, vendéglátási nyilatkozatoké pedig felszökik, hisz – nem nehéz megjósolni – az egész majd rendőri kérdés tesz.

Tudjuk, hogy hasonló módon védekeznek ellenünk mint potenciális vendégmunkások ellen a nyugati országok, hasonlóképpen védik saját állampolgáraikat a munkapiacon, és kímélik saját szociális büdzséjüket. Kormányaik viszont nem is mondják magukról, hogy pl. a kelet-európaiak felelősségi körükbe tartoznának, míg Antall József 15 millió magyar miniszterelnökének tekinti magát. Mind a 15 millióan hasonló elbánásra számíthatunk?

• Belföld