Csutoros Gergely

Nyomtatóbarát változat

A volt homokbányában rakják le Budapest kommunális szemetének jó részét. Dunakeszi a bezáráson kívül kártérítésként 500 millió, a hulladék további elhelyezéséért évente szintén 500 millió forintot kért a Főpolgármesteri Hivataltól. Az intézkedést követően a fővárosban kaotikus állapotok alakultak ki. A szeméttel teli kukáskocsik majd’ egy napig keringtek Budapest utcáin, sok helyről kérdésessé vált a szemét elszállítása is. Bár a Fővárosi Önkormányzat és Dunakeszi tavaly december óta tárgyal a szeméttelep sorsáról, a nem várt intézkedés nehéz helyzet elé állította a főváros vezetőit, mivel a Budapest belterületén üzemelő lerakóhelyek hamarosan megtelnek. Schneller István főpolgármester-helyettes válságstábot hozott létre, a Váci Bírósághoz, majd a Pest megyei köztársasági megbízotthoz fordult.

Dr. Hajas Istvánt, Dunakeszi jegyzőjét a szeméttelep leeresztett sorompója előtt kérdeztem, mi indokolta döntését.


Olyan jeleket tapasztaltunk, hogy igen sok ipari hulladékot, salakpernyét szállítottak a telepre. Valószínű, hogy jelentős mennyiségű, a település kútjaira, de a főváros ivóvizeire is veszélyes anyag halmozódott fel.

Ön tisztában van vele, hogy a főváros környezetvédelmi célokra fordítható éves kerete jóval kevesebb 500 millió forintnál. Reálisnak tartja kártérítési igényüket és a további 500 millió forintot évente?

Nézze. Dunakeszi összes évi költségvetése nem éri el az 500 milliót. Ide 10 éve hordják a szemetet, és nemcsak lakossági, hanem ipari hulladékot is. Megegyeztünk Schneller úrral, hogy teljes körű környezeti hatásvizsgálatot végeztetünk, melynek költségeit a főváros vállalja. Pillanatnyilag ki kell jelölnünk a vizsgálatot végző szervet, meg kell határozni a kérdéseket. Eredményt az év második felében várunk.

Schneller István főpolgármester-helyettest hivatali szobájában kérdeztem.


A főváros – amellett, hogy környezeti hatástanulmányt készít – mit ajánlott Dunakeszinek a hulladék lerakásáért cserébe?

Felajánlottuk, hogy közgyűlés elé terjesztem a dunakeszi csatornahálózat bekapcsolását a budapesti rendszerbe. Ez 300 millió forintot jelentene a településnek. Lehetőséget adtunk, hogy a térség szemetét ingyen rakják le az általunk üzemeltetett telepen. Végül felfüggesztettük a salakpernye-szállítást addig, amíg a mérések a hulladékot nem minősítik.

A főváros egyik legnagyobb gondja a szemétlerakás. Ennyire súlyos a probléma, hogy válságstábot kénytelenek létrehozni?

A helyzet súlyos, de nem jelent napi gondot. Keressük új szeméttelepek megnyitásának lehetőségét, nemcsak a fővárosban, de a környékén is. Nehezítik a problémát a lakossági tiltakozások és az, hogy a kerületi önkormányzatok gyakorlatilag ugyanolyan jogkörrel rendelkeznek, mint a fővárosi önkormányzat, így szinte vétójoguk van.

Önök miért új lerakóhelyeket keresnek, miért nem – a világ más nagyvárosaihoz hasonlóan – a szemét elégetésének, újrahasznosításának lehetőségén gondolkodnak?

Jelenleg arra sincs pénzünk, hogy az egyetlen meglévő hulladékégető-műre füstgázmosó berendezést szereltessünk. Egy új környezetbarát erőmű megépítése pedig 20 milliárd forintba kerülne. Japán hitel felvételéről tárgyalunk, de addig valamilyen átmeneti megoldást találnunk kell.

Legújabb fejlemény, hogy a Dunakeszi Önkormányzat környezetvédelmi illetékese hatályon kívül helyezte korábbi döntését, és újra megnyitotta a szeméttelepet a főváros kommunális szemete előtt.

Úgy tetszik, a kezdeti bonyodalmak után megegyezés születik. Ez azonban csak felületi kezelés. Budapesten belátható ideig még megoldatlan marad a lakossági hulladék elhelyezése.

Utóirat:

Január 26-án Schneller István sajtótájékoztatót tartott. Elmondta, hogy a szemét elhelyezése egyre több pénzébe kerül a fővárosnak. Hamarosan képtelenek lesznek finanszírozni a hulladékgyűjtést, ezért 1995 után Budapesten szemétgyűjtési díj bevezetését tervezik.

• Gazdaság és társadalom