–t [Solt Ottilia]

Nyomtatóbarát változat

A fővárosi rendőrség most elérte azt, amiért vezetői hasztalan érveltek, bizonykodtak, magyaráztak egy év óta szüntelenül: a lakosság rokonszenvvel fordul feléjük. Legalábbis ez a helyzet október 27., szombat estig, egyészen október 26., péntek dél óta, amikor a rádióból értesült, hogy a budapesti főkapitány nem hajlandó erőszakos fellépésre a demonstrálókkal szemben. Az Árpád hídnál már 1/2 12-kor barátságossá vált a hangulat, mikor a reggel felsorakozott rohamrendőrök elvonultak. (A teherautósok egyébként sóder- és téglarakományokkal válaszoltak a karhatalmi alakulat megjelenésére.) Már csak néhány közlekedési rendőr és két járőr van a budai hídfőnél, beszélgetnek a tüntetőkkel. Egy jóképű fiatal, dús szakállú egyenruhás a tudósító benyomása szerint jelentős hódításokat visz végbe ifjú hölgyek körében, ő ma kétszeres győztes. Egy közlekedési megismeri a BESZÉLŐ tudósítóit, s megszólít bennünket. Mi a véleményünk? S határozottan megkönnyebbül, hogy egyezik az övével. Tudniillik, hogy politikai megoldás kell, nem erőszak. A gentleman-like jegyében kötelességének érzi megemlíteni, hogy ő ettől függetlenül az MDF-re szavaszott tavasszal. Most meg nem ment el. Szóval nem SZDSZ-szimpatizáns. Idill a javából.

A Parlament előtt 27-én délután rendőrkordon választja el a lépcsőn felsorakozó mintegy 300 fős MDF-kórust a taxisoktól és a velük rokonszenvezőktől (utóbbiak többen vannak). Érdekel a kérdés, hogy tudnék átállni az MDF oldalra, ha meggyőztek volna éneklésükkel? (Megható, de az adott helyzetben kicsit Don Quijote-i módszer.) A rendőr nem enged át, nem mozdul el, de megmondja, hogy oldalról megkerülhetem a sorfalat, ott szabad az út. A dolog működik: a rendőrök azt akadályozzák meg, hogy a két tábor egymásnak ugorjék. (Egyébként nem akar. A taxisok diszpécserközpontjából CB-n megy a taktikai tanács: üljetek a taxikba és ne válaszoljatok. Nyugodtak legyetek és fegyelmezettek!)

Lapzártáig csak gratulálhatunk a rendőröknek. Bár így maradna!

• Különszám