Skip to main content

a taxisok rádióin keresztül a City taxi diszpécserközpontjából

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Felhívás


A mai tárgyalások végén a kormány egyoldalú kompromisszumos javaslatot tett a helyzet feloldására. Javaslatuk nem fedi elképzelésünket, és a további tárgyalásokat folytatjuk a benzinár kialakítására.

Tekintettel arra, hogy a kormány némi lépést tett a megoldás felé, úgy érezzük, hogy ezt nekünk is meg kell tenni. Megkérünk benneteket, hogy nyissátok meg az utakat és a hidakat, így további tárgyalási alapot teremtetek részünkre.

Ellenkező esetben tárgyalásainkat a kormánnyal folytatni nem tudjuk.

City taxi, Budataxi, Gabriel taxi, Volán taxi
Budapest, 1990. október 28., 0.40.


(Lapzártakor, 1 óra 30-kor a teherfuvarozók csoportjai folyamatosan csatlakoznak.)










Megjelent: Beszélő hetilap, Különszám (a taxis blokádról), Évfolyam 2, Szám 50


Hasonló cikkek

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon