(Somlay Lajos), Eörsi János

Nyomtatóbarát változat

E. J. tudósítása a Munkástanácsok Országos Szövetsége megalakulásáról (Beszélő, március 3.) tudatosan vagy az ösztön szintjén – de hamis. Úgy tűnik nekünk, hogy tudatosan. E. J.-nek ugyanis lehetősége volt megismerni az előzményeket, az írásos dokumentumokat. Jelen volt az alakulásnál. Ehhez mérten híradása oly mértékben pontatlan, hogy az már az olvasók – a Beszélő olvasói – félretájékoztatásának minősül.

Egyben a Munkástanácsok mozgalmát lejáratni igyekvő kísérletnek.

E. J. ugyanis fontosnak tartotta megállapítani, hogy a létező munkástanácsok „messze vannak” a munkástulajdon célkitűzésétől. Elfelejtette viszont megírni, hogy a csatlakozott 13 Munkástanács éppen azért hozta létre a Szövetséget, hogy ehhez a célkitűzéshez jogi és gyakorlati úton közelebb kerülhessen.

Fontosnak tartotta megírni, hogy az „elnökségben” külső – politikailag elkötelezett – személyek foglaltak helyet. Elfelejtett tájékoztatást adni arról, hogy az elnökségi asztalhoz ültetett felkért előadókról van szó, merthogy a Munkástanácsok O. Sz. Elnökségébe és Választmányába kizárólag létező Munkástanácsok képviselői kaphattak és kaptak is helyet, a javasolt és elfogadott alapszabálynak megfelelően.

Fontosnak tartotta a „munkástanács-szövetséghez közel álló két politikai szervezet” megjelölését, de azt nem, hogy nem e szervezetek, hanem egyes tagjai vállalják a szakmai segítő munkát – csak egyénként, csak konkrét ügyekben és csak akkor, ha a Szövetség erre igényt tart.

E. J. úr magánügye végső soron, hogy kinyilvánítja-e ellenszenvét a Munkástanácsok összefogásával szemben. Ahhoz azonban egész egyszerűen nem volt joga, hogy a tények között önkényesen válogasson, vagy azokat módosítsa kissé, a maga szubjektív viszonyulása szerint.

A Beszélő szerkesztőségének erkölcsi kötelessége az objektivitás mérlegét helyrebillenteni, vagyis közölni „önvédelmi” írásunkat. Ha ezen túlmenően még közzétenné a Munkástanácsok Országos Szövetsége alapszabályát és postacímét is – grátisz persze –, az komoly segítség volna ahhoz, hogy ne szoruljunk bele valamiféle második-második nyilvánosságba.

Somlay Lajos elnök
a Munkástanácsok O. Sz.
Elnöksége nevében

Nem érzek ellenszenvet a Munkástanácsok összefogásával szemben. A munkások, alkalmazottak jól teszik, ha megszervezik önmagukat, szembeszállnak a főnökök önkényeskedéseivel, segítenek egymásnak, megfogalmazzák kritikájukat és célkitűzéseiket.

Amivel ellenszenvezek, az a munkások becsapása. Minden tiszteletem Somlay Lajosé, a budapesti Elektromos Művek egykori és mostani munkástanács-elnökéé; de ne higgye, hogy ez a MOSZ-szervezés politikailag függetlenül, az ’56-os idők szellemében történt. Nem a politikai befolyás tényében van a hiba (a befolyásmentességben, mint cikkemben megírtam, eleve nem nagyon hiszek), hanem abban, hogy a BAL, a független szociáldemokraták kerek perec tagadják a tényt.

Kívánom, hogy előrehaladást érjenek el céljuk, a munkástulajdon megteremtése felé. Még akkor is, ha ez rögös út, ha e törekvést eddig elfojtották, vagy kudarcot szenvedett; ha azt is nehéz volt tisztázni az eddigi világtörténelem során, mi is az.

Eörsi János

(A MOSZ címe: 1021 Bp., Tárogató út 2–4. Telefon: 176-2735. Az Alapszabályt sajnos hely hiányában nem tudjuk közölni.)

• Visszabeszélő