Faggyas Katalin

Nyomtatóbarát változat

A körlevél váratlanul érintette az intézményeket – természetesen valamennyi tárcánál –, hiszen járandóságukat havonkénti porciókban kapják meg. Mivel májusban tudták meg, hogy arra a hónapra 40 százalékkal kevesebb támogatást kapnak, az illetékes urak túl tág mozgásteret nem biztosítottak számukra.

A Képzőművészeti Főiskola számlájára például a minisztérium május 4-én 5 120 000 forintot utalt át, 30 százalékkal kevesebbet a tervezett összegnél. Ebből 2 828 527 forintot fizettek ki bérre, maradt 2 291 473 forint. Erdőszegi Ferencné, a főiskola gazdasági igazgatója május 6-án telefonon, később levélben is tájékoztatta Bán Tamásné minisztériumi főosztályvezető-helyettest arról, hogy a megmaradt pénz csak a tb-járulék és a személyi jövedelemadó kifizetésére elegendő, de az esedékes ösztöndíjakra már nem. A főosztályvezető-helyettes asszony azt tanácsolta neki, hogy fizesse ki az ösztöndíjakat, s ne utaljon tb-járulékot! (Nota bene: a tb kintlevőségei a legutóbbi adatok szerint meghaladják a 60 milliárd forintot.)

A minisztérium május végén mégis kiutalta az ösztöndíjakhoz szükséges pénzösszeg száz százalékát az intézményeknek, tárcaszinten 131 millió forintot. A tb-nek járó késedelmi kamathoz viszont nem adott hozzájárulást: a Képzőművészeti Főiskolának 160 ezer forintjába került ez a játék, hiszen saját magának kellett kigazdálkodnia a kamat összegét. A nagy kérdés az, hogyha mégis megvolt a tárcának a pénze arra, hogy az ösztöndíjak összegét kiutalja az oktatási intézményeknek, miért nem tette ezt meg időben? A Pénzügyminisztériumban úgy tájékoztattak, hogy a Művelődési és Közoktatási Minisztérium számláján április végén jelentős maradványösszegek voltak, az ösztöndíjakhoz szükséges pénz többszöröse.

Még nagyobb kérdés az, visszakapják-e a költségvetési intézmények a tőlük májusban elvont pénzeket? Ez ügyben a Pénzügyminisztérium még nem döntött. Két eset lehetséges. Az egyik: a kérdéses összeget júniusban, júliusban és augusztusban részletekben visszakapják. A másik: pótköltségvetést fogadnak el – és egy fillért sem kapnak. A döntést az határozza meg, hogy „fejre áll-e” a költségvetés, miként alakulnak a gazdasági folyamatok. A kérdést júniusban viszi a kormány elé Kupa úr, a végső szót pedig a parlament mondja ki. Mindenesetre még egy ilyen váratlan elvonás a költségvetési intézményeket állítaná fejre.

• Belföld