–szeg [Kőszeg Ferenc]

Nyomtatóbarát változat

Magyarországon a parlamenten belüli demokráciát nem védik meggyökeresedett szokások, és egyelőre nincsenek korszerű jogszabályok sem. Most, amikor az erős ellenzék erős kormánykoalícóval áll szemben, különösen fontos, hogy a hiányzó szokásrendet a pártok ésszerű megegyezésekkel helyettesítsék. Nyilvánvalóan nem fogadható el, hogy a többségi pártok minden parlamenti tisztséget maguk között osszanak el. Kiegyensúlyozott parlamenti viszonyok akkor jönnek létre, ha a Ház elnökét a legerősebb párt jelöli, az alelnököket sorrendben a második, a harmadik, a negyedik párt (lásd erről Beszélő, március 15., 8. old.). Az SZDSZ-t, amely a mandátumok 24%-át kapta meg, ilyen arányban illetnék meg helyek a parlamenti bizottságokban is. Ha tíz bizottság működik, két vagy három bizottságban az elnöki tisztség ugyancsak a legnagyobb ellenzéki pártot illeti. Az elkészítendő ügyrendnek kell biztosítania, hogy a törvény-előkészítés írásos anyagait időben megkapja az ellenzék is, hogy rendelkezzék a hozzászólás, az indítványozás jogával.

Három kérdés Tölgyessy Péterhez az új parlamentről

– Jelenleg a sarkalatos törvények – lényegében az összes alapvető törvény – elfogadásához kétharmados többség kell. Külföldön általában nincsenek ilyen szigorú szabályok. Antall József, az MDF elnöke, még a választás második fordulója előtt azt mondta, a kétharmados szabályt meg kell változtatni, különben a parlament működésképtelen lesz. E szabály híján viszont a többség korlátozás nélkül érvényesítheti az akaratát az ellenzékkel szemben.

T. P.: A hamarosan összeülő parlamentnek nem egyszerűen törvényhozás a feladata. Új rendszert kell kiépítenie. Az új rendszer alaptörvényeit igen széles társadalmi konszenzussal kell elfogadni – ez kellőképpen indokolja, hogy a kétharmados szabály maradjon meg. Így az alapvető törvényeket a kormánypártok és az ellenzék együttesen fogják kimunkálni.

– Milyen bizottságokra volna szükség az új parlamentben?

T. P.: A jelenleginél kevesebbre. Elsősorban a klasszikus bizottságokra: jogi, költségvetési bizottságra, egy védelmi bizottságra, amely esetleg a rendőrség ügyeivel is foglalkozna. A gazdasági kérdések megtárgyalásához valószínűleg elég egy bizottság, nem kell feltétlenül különválasztani az ipari, mezőgazdasági bizottságot. Egy bizottság foglalkozhat az egészségügy és a szociálpolitika, egy további a kultúra és az oktatás kérdéseivel. Nyilvánvalóan szükség van egy ad hoc bizottságra is.

– A kampány során sok képviselő fogadkozott, hogy a parlamentben csak a választók érdekeire lesz tekintettel, és a nemzet ügyeiben mindenkor kizárólag a lelkiismeretére hallgat. Sok képviselő egyenesen sértésnek érzi, hogy alávesse magát holmi pártfegyelemnek.

T. P.: Hallgassanak a képviselők a lelkiismeretükre, de törekedjenek arra hogy a frakción belül közös álláspontot alakítsanak ki. Az olasz parlamentben a szavazás régebben többnyire titkos volt, azokat, akik a pártjuk ellenére szavaztak, lesipuskásnak nevezték. Túl sok ilyen eset volt, ezért megváltoztatták az ügyrendet; a kényes kérdéseknél a szavazás általában nyílt, a képviselőnek vállalnia kell, ha esetleg az ő ellenszavazatán bukik meg a pártja törvényjavaslata.

• Belföld