Nyomtatóbarát változat
|
családtípus<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" /> |
családtagok létminimuma |
= összesen |
egy főre |
|
Egyedülálló nő |
28 253 Ft |
|
28 253 Ft |
|
Nyugdíjas nő |
22 602 Ft |
|
22 602 Ft |
|
Egyedülálló férfi |
27 883 Ft |
|
27 883 Ft |
|
Nyugdíjas férfi |
22 306 Ft |
|
22 306 Ft |
|
Anya + 1 gyerek |
22 912 Ft + 17 378 Ft |
= 40 290 Ft |
20 145 Ft |
|
Házaspár |
22 543 Ft + 22 912 Ft |
= 45 455 Ft |
22 728 Ft |
|
Nyugdíjas házaspár |
18 034 Ft + 18 330 Ft |
=36 364 Ft |
18 182 Ft |
|
Házaspár + 1 gyerek |
21 076 Ft + 21 446 Ft + 15 911 Ft |
= 58 433 Ft |
19 478 Ft |
|
Anya + 2 gyerek |
21 446 Ft + 2x1 5 911 Ft |
= 53 268 Ft |
17 756 Ft |
|
Házaspár + 2 gyerek |
20 578 Ft + 20 948 Ft + 2x15 413 Ft |
= 72 352 Ft |
18 088 Ft |
|
Házaspár + 3 gyerek |
20 257 Ft + 20 627 Ft + 3x15 093 Ft |
= 86 163 Ft |
17 233 Ft |
Az elmúlt hónapban a négytagú családok egy főre jutó létminimuma 359 Ft-tal (1,98%) nőtt. Ezzel elérte, sőt valamivel meghaladta a 18 ezer forintot. A májusi élelmiszerár-emelkedéssel szemben most a lakásra fordított költségek növekedtek a legjobban (3,18%-kal).
Az ebben a hónapban vizsgált nyolc kerület közül a XXII. kerület bizonyult a legdrágábbnak, itt a létminimumszintű megélhetés majdnem ezer forinttal kerül többe, mint a legolcsóbbnak talált XXI. kerületben. Az áremelkedés mértéke viszont a IV. kerületben volt a legnagyobb (4,4%, azaz 749 Ft).
A 18 ezer forintos egy főre jutó létminimumszint éppen háromszorosa az 1990 szeptemberében mért hatezer forintnak. Nem a forint inflálódása a legmegdöbbentőbb azonban, hanem az „átlagos” családok életszínvonalának romlása. Ha egy 1990-es családban mindkét szülő átlagkeresetet vitt haza (2 x 11 992 Ft), és két családi pótlékot kaptak (2 x 2200 Ft), összjövedelmük még több mint 18%-kal az akkori létminimum szintje fölött volt, a középrétegbe sorolhatták magukat. Igaz, életszínvonaluk az előző évhez képest már ekkor is csökkent, de csak 1993-ban süllyedtek valamivel a létminimum szintje alá. Mára az ilyen családok elszegényedését kell konstatálnunk: a két nettó átlagkereset (47 262 Ft) és a két családi pótlék (6500 Ft) mindössze létminimumuk 74,3%-át fedezi. Helyzetük romlása 1990-hez képest közel 40%-os.
A gyerekes családok fellélegeztek, amikor az Alkotmánybíróság felkészülési időt hagyott számukra az alanyi jogú családi pótlék megszüntetéséig. A juttatás megmaradása fölötti öröm eltakarja azt a tényt, hogy a családok négyötöde az új konstrukció szerint is jogosult lenne rá, azonban éppen a szegények, a létminimum szintjén élők egyre kevésbé támaszkodhatnak a családi pótlékra: míg 1990-ben a létminimum szintjén élő négytagú családokban a gyerekek megélhetésének mintegy 37%-ára nyújtott fedezetet, napjainkban ez az arány egyötödnél is kevesebb, alig 18%.
Egyébként az a véleményünk, hogy az életben maradáshoz minden magyar állampolgárnak legyen joga.
Budapest, 1995. július 6.
Léthatáron Alapítvány
Friss hozzászólások
7 év 34 hét
10 év 7 hét
10 év 11 hét
10 év 11 hét
10 év 12 hét
10 év 12 hét
10 év 12 hét
10 év 15 hét
10 év 15 hét
10 év 15 hét