Nyomtatóbarát változat
|
családtípus<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" /> |
családtagok létminimuma |
= összesen |
egy főre |
|
Egyedülálló nő |
27 563 Ft |
|
27 563 Ft |
|
Nyugdíjas nő |
22 050 Ft |
|
22 050 Ft |
|
Egyedülálló férfi |
27 319 Ft |
|
27 319 Ft |
|
Nyugdíjas férfi |
21 855 Ft- |
|
21 855 Ft |
|
Anya + 1 gyerek |
22 332 Ft + 17 144 Ft |
= 39 476 Ft |
19 738 Ft |
|
Házaspár |
22 088 Ft + 22 332 Ft |
= 44 420 Ft |
22 210 Ft |
|
Nyugdíjas házaspár |
17 670 Ft + 17 866 Ft |
=35 536 Ft |
17 768 Ft |
|
Házaspár + 1 gyerek |
20 642 Ft + 20 886 Ft + 15 698 Ft |
= 57 226 Ft |
19 075 Ft |
|
Anya + 2 gyerek |
20 886 Ft + 2x15 698 Ft |
= 52 282 Ft |
17 427 Ft |
|
Házaspár + 2 gyerek |
20 142 Ft + 20 386 Ft + 2x15 198 Ft |
= 70 924 Ft |
17 731 Ft |
|
Házaspár + 3 gyerek |
19 820 Ft + 20 064 Ft + 3x14 876 Ft |
= 84 512 Ft |
16 902 Ft |
Az elmúlt hónapban a négytagú családok egy főre jutó létminimuma 583 Ft-tal (3,29%) nőtt.
Ez a rendkívül magas növekedési ütem megközelíti az év eleji hónapok áremelkedési rátáját. Összehasonlításul: az elmúlt hónapban a létminimum növekedése nem érte el az egy százalékot sem. A meglóduló áremelkedésekben a gazdaság szereplőinek bizalmatlanságát, érdekérvényesítését kell látnunk: a privatizáció révén külföldi kézbe került élelmiszeripar és élelmiszer-kereskedelem diktálhatta a feltételeket. Ezért növekedhettek elsősorban az árrugalmatlan cikkek árai, míg a ruházkodási kiadások alig, a lakásfenntartási költségek egyáltalán nem emelkedtek. Az élelmiszerárak emelkedése az öt százalékot is meghaladja, különösen gyorsan drágultak a zöldségek, a lisztesáruk és a fűszerek. Ez utóbbiaknál az átlagos áremelkedés mértéke (7,5%) kísértetiesen hasonlít az elmúlt hónapban bevezetett nyolcszázalékos vámpótlékhoz. Míg a zöldségeknél a szezonális ármozgásokra gyanakodhatunk elsősorban, a lisztesáruk esetében az elmúlt hónapokbeli drasztikus burgonyadrágulás kísérő jelenségéről lehet szó (a tészta, a galuska, a rizs egyre inkább keresett burgonyapótlóvá vált).
A minimális megélhetés költségeiből minden harmadik forintot (havi 5731, napi 191 Ft-ot, 32,3%-ot) élelmiszerre költünk. Mindennapi tapasztalataink látszólag ellentmondanak ezen állításnak. Ennek oka az, hogy a sarki fűszeresnél nemcsak élelmiszert, hanem a háztartáshoz szükséges napi kellékeket is (mosópor, WC-papír, fogkrém) megvásároljuk. Ezeknek az értéke a létminimum további 13 százaléka (napi 77 Ft). Gazdálkodásunk átlátását tovább bonyolítja, hogy élelmiszerre nemcsak a sarki fűszeresnél költünk, hanem befizetjük gyermekünket a közétkeztetésbe, a zöldséget, gyümölcsöt a piacon, a húst pedig a megszokott hentesünknél vásároljuk. Kevesebb a kiadásunk, ha az élelmiszerköltségeknek csaknem 40 százalékát (39,3%) piacon, hentesnél adhatjuk ki.
Az elmúlt hetekben a szociális indulatok erősödését is megfigyelhettük. Meg kell jegyeznünk, hogy ennek nem a gyorsuló áremelkedés, de nem is a jövedelmek csökkenése az oka, hanem a Bokros-csomagban megtestesülő értékváltás és a belőle következő biztonságvesztés.
Egyébként az a véleményünk, hogy az életben maradáshoz minden magyar állampolgárnak legyen joga.
Budapest, 1995. június 6.
Léthatáron Alapítvány
Friss hozzászólások
7 év 34 hét
10 év 7 hét
10 év 11 hét
10 év 11 hét
10 év 12 hét
10 év 13 hét
10 év 13 hét
10 év 15 hét
10 év 15 hét
10 év 16 hét