solt

Nyomtatóbarát változat

Két évvel a három Csurár család házainak felgyújtásába és a családok kiüldözésébe torkolló pogromszerű események után tán eldönti a Békés megyei igazságszolgáltatás, hogy ki ellen is kéne folytatnia bűnpert. Vajon a bíróság számára csak a Csurárok ütlegei léteznek-e, avagy számítanak-e a Csurárokra mért csapások is, számít-e az, hogy három család földönfutóvá vált az ország délkeleti sarkában (lásd Beszélő 1994, 10. szám.) Nem sietik el, az biztos. Viszont az is biztos, hogy a Csurár családtagok jórészt 1992 szeptembere óta elkövetett törvénysértéseit ehhez a perhez csapják.

Talán még azt kell megemlíteni, hogy a „rosszul viselkedő cigányokkal” öntevékenyen leszámoló falu polgármesterét, dr. Eisele Józsefet a Független Kisgazdapárt képviselőjelöltként indította a körzetben. Nyilván mint a nemzeti oldal ismert sikeremberéhez fűztek hozzá reményeket. Elvégre keresztülvitte, hogy 1992 szeptemberében a felvonuló népes rendőri alakulat zavartalanul hagyja mozgolódni a falut a Csurárok elűzése és – fehér fiaik – büntetlensége érdekében.

A választópolgárok ellenálltak az FKgP csábításának. Dr. Eisele József 2963 szavazatot kapott, jó 2000-rel kevesebbet, mint 1990-es elődje. 18,8% helyett 8,9%-ot.

• Választás ’94