Vajon érdekel-e ma valakit is szűkebb környezetünkben (értsd: Kárpát-medence), hogy egy negyvenéves filosz mi mindent gondol Alkibiádészről és Baconról, Descartes-ról és Locke-ról, Hegelről és Kantról, Derridáról és Jaspersről meg még ki tudja hány más (régi) filoszról? Vagy az vajon fontos-e ma itt, hogy a hatvanas évek végén, a hetvenesek elején ugyan mi foglalkoztatta Erdélyben Bretter Györgyöt és – akkori – fiatal tanítványait (akiknek egyike – talán épp a legfontosabbika? – maga e mostani friss kötet szerzője)? A válasz valószínűleg nem vagy kevéssé. Annál inkább érdeklődésre tarthat számot, hogy vajon milyen is volt a hetvenes–nyolcvanas évek Romániájában „a földre költözött pokol”, vagy hogy hogyan alakult ki és működött (mind a mai napig kihatóan) „a félelem és a hazugság politikai intézménye”. Ezek izgalmas kérdések; egy ország ült éjszakákon át a tévé előtt alig több mint négy évvel ezelőtt, hogy élőben láthassa a rájuk adott (akkor – mint utóbb kiderült – túlzott optimizmussal véglegesnek hitt) válaszokat. Egyed Péter filozófiai olvasónaplójában e kérdésekről is ír; csakhogy e témákról olvasván máris Bretternél, Hegelnél meg a többieknél tartunk – akik maguk is mindig hasonló problémákat feszegettek: jelesül a szabadság, humanizmus, ésszerűség meg igazság problémáját.
Egyed Péter legújabb könyvét február 4-én, pénteken délután két órakor mutatják be a Balassi Könyvesboltban (II., Margit utca 1.). Bevezetőt mond Radnóti Sándor.





Friss hozzászólások
7 év 34 hét
10 év 7 hét
10 év 11 hét
10 év 11 hét
10 év 12 hét
10 év 13 hét
10 év 13 hét
10 év 15 hét
10 év 15 hét
10 év 15 hét