(Sa­lamon Ferenc), Zolnay János

Nyomtatóbarát változat

Valótlanul állítottuk cikkünkben, hogy Faragó János változatlanul a helyiségek privatizációjáért lobbbyzik. Ezért az állításért elnézést kérünk az érintettől és az olvasóktól.
 
A fenti megállapítást csak idézetként vagy szerzői véleményként közölhettük volna.
A helyreigazítási kérelem többi részét véleményként közöljük.


Tisztelt Szerkesztőség!

A Beszélő 1995. március 16-án megjelent 11. számában megalapozatlanul állította „Ebek harmincadján” című cikkében, hogy a cikkben ismertetett események mögött Faragó János volt polgármester áll, aki mindenekelőtt az üzlethelyiségek eladásában érdekelt cégek, vállalkozók érdekeit képviseli.

A valóság az, hogy Faragó János korábban polgármesterként nem értett ugyan egyet az Erzsébetvárosi Vagyonkezelő Rt. létrehozásával, de nem áll az események hátterében, és nem képviseli – sem most, sem pedig korábban – az üzlethelyiségek eladásában érdekelt cégek, vállalkozók érdekeit.

A cikkíró alaptalanul közölte azt a feltételezést, hogy a tavaly május 29-i országgyűlési választásokat követően Faragó János a Köztársaság térre ment, hogy gratuláljon Horn Gyulának, mert a valóságban ez nem történt meg.

Valótlan állítás, hogy a „leköszönő polgármester”, Faragó János hetekig pakolta „személyes holmiját” irodájában: összegyűjtött és lemásolt minden fellelhető adatot, dokumentumot a kerület ingatlanvagyonáról.

A valóság az, hogy Faragó János a polgármesteri tisztség átadása előtt fel volt függesztve, még személyes holmijai is önkényesen lezárt irodájában maradtak, amikor pedig az iratokat átadta az újonnan megválasztott polgármesternek; a kerület ingatlanvagyonáról semmiféle adatot vagy dokumentumot nem gyűjtött össze, és semmit nem másolt le.

Tisztelt Faragó János!

A politika színház, a szereplők a közönségnek játszanak, nekik érvelnek, nekik indokolják meg lépéseiket. Állításaik tele vannak bizonytalansággal: egymásnak ellentmondó érzésekkel, értesülésekkel, vélekedésekkel. Mind megannyi valóság. Persze vannak tények, és vannak következmények is.

Nem állítottam, hogy az események mögött Ön áll, csupán azt, hogy a szabad demokraták és a vagyonkezelő vezetője így érzik. Tény viszont, hogy Ön határozottan ellenezte az önkormányzat 1993. októberi rendeletét, amely igyekezett kimenekíteni a nem lakáscélú helyiségeket a fenyegető privatizációs kényszer elől. Tavaly nyáron lapunknak is elmondta, hogy a helyiségek teljes körű privatizációját támogatja.

Nem én feltételeztem, hanem a kerületi SZDSZ-esek értesültek úgy, hogy Ön május végén a Köztársaság térre sietett. Ha Ön ezt cáfolja, készséggel elhiszem. Tény viszont – tavaly júliusban lapunknak is megerősítette –, hogy Ön a ciklus vége felé otthagyta a kerületben vesztésre álló pártját, és a nyerésre álló szocialisták színeiben kívánta volna folytatni, ha hagyták volna.

Végképp nem állítottam, hogy Ön irodájában hetekig pakolt és másolt, csupán azt, hogy az SZDSZ-esek úgy tudják… Tény viszont – Ön sem cáfolja –, hogy választási vereségét követően ingatlanforgalmazási bt.-t alapított. Azért joggal feltételezhető, hogy csupán memóriájára hagyatkozva is némileg többet tud a kerület ingatlanvagyonáról, mint mások.

Megalapozottnak tartom azt a véleményemet, hogy az elmúlt négy év ingatlangazdálkodási politikájának következtében az önkormányzat költségvetése többmilliárdos bevételtől esett el.

Tisztelettel

Zolnay János

• Visszabeszélő