–solt

Nyomtatóbarát változat

Magyarországon 1989–90-ben, az elszegényedés, a pornográfia, az erkölcsi válság stb. kellős közepén még mindig – vagy talán már megint – történnek tündérmesék. Hol, hol nem, a pesti agglomerációban, pontosan Pécelen a nagy politikai pezsgésben és állampolgári újjászületésben összetanácskozott néhány asszony – főleg hívők, különféle felekezetekből, de azt mondják, még olyan is volt köztük, aki régebben benne volt a pártban –, hogy ők most már hogy vegyék ki a részüket a dolgokból? Elhatározták, hogy szociális egyesületet alapítanak, elvégre van Pécelen szociális baj elég. Ha elhatározták, meg is alapították. Kiigényelték a Hazafias Népfront elárvult irodáját, és hozzáfogtak. Még talán egy esztendeje sem etették, játszatták és tanítgatták a község ez ügyekben hiányt szenvedő gyerekeit – errefelé alig több, mint három nap egy esztendő –, a gyerek-nyomok máris a helyi cigánysághoz vezették őket. Ott megismertek egy fiatalasszonyt, Cs. J.-t. A kisfiával éldegélt egy házban, aminek a teteje majd rádőlt. Feküdtek az ágyban, hogy meg ne fagyjanak. Fűteni – tető híján – nem nagyon lehetett. Van néhány ilyen ház, ami azt illeti. A szociális egyesület elborzadt. Összetanácskoztak megint, és elhatározták, hogy rajtuk az élet nem fog ki, azért is segítenek ennek a szegény asszonynak. Az egyik pap szerzett egy albérletet, az asszonyok összegyűjtöttek egy csomó pénzt, külföldi és falubeli munkafelajánlást egyházi szervezésben, bontási anyagot, tervezőt és művezetőt, hogy együtt építsenek egy tetős-száraz hajlékot Cs. J.-nek és a kisfiának. Cs. J. egy nagy gyárban dolgozik már néhány éve, a törvényes minimálbérnél kicsit több pénzért. Az egyesület kisajtolt a gyárból valami vállalati pénzsegélyt, fuvar- és munkaígéretet. Szereztek tanácsi támogatást, tanácsi kamatmentes kölcsönt, szociálpolitikai kedvezményt, s kiszámították, hogy mennyi pénz hiányzik. Összesen kell 950 ezer – ugye szerény házacskáról lehet szó?

Mintegy félmillió Ft-ot produkál a közösség, pénzben, munkában, építőanyagban 300 ezret adhat az OTP „kiemelt támogatású” alacsony kamatra. Májusban jutottak odáig, hogy minden bekért papír együtt volt, s beadhatták a kölcsönigénylést. A vállalati, tanácsi pénzek, mind a 120 ezer Ft, bevándoroltak az OTP számlájára, azóta ott vannak egészségben. Július 19-én kap Cs. J. írásos értesítést, hogy hitelkérelmét nem engedélyezik, mert jövedelme nem elég magas. Hiába van immár öt kezese, plusz az egész egyesület. Fizetésének 33%-a fogható le törlesztés gyanánt, s a maradék nem elegendő a megélhetésre. Nem lehet tehát az OTP ügyfele. A ház közben épül, csak az egyesületnek nincs már egy fityingje sem. Az OTP és a hozzá vándorló támogatások nélkül is kész a pince, állnak a falak, benn van ajtó-ablak, de a födémhez nem tudnak hozzákezdeni. Most várnak. A megyei OTP állásfoglalására. Tulajdonképpen hogy jut lakáshoz, mit remélhet az a bérminimum körül kereső – van ilyen vagy egymillió –, aki körül nem vált valóra egy tündérmese?

• A létminimum alatt