E. J. [Eörsi János]

Nyomtatóbarát változat

Illetve még valamire hivatkoznak: az Üdülési Főigazgatóság mostanáig fennálló függőségére. Bálint Attila, az MSZOSZ szóvivője az üdültetők május 21-i sajtótájékoztatóján váratlanul bejelentette: a MSZOSZ „vizsgálatot indít” az üdültetők Nyílt levele „létrejöttének körülményeire és hátterére” vonatkozólag (hű, de jól ismert szavak ezek!), és felfüggeszti állásából Penz Ferenc üdülési főigazgatót. Amiként a MSZOSZ fennhatóságát, úgy a felfüggesztést sem ismerjük el – válaszolt ekkor a sajtótájékoztató házigazdája.

Ami az üdültetők szervezkedésének „hátterét” illeti: Penzék dokumentumhalmazt vonultattak fel annak bizonyítására, hogy a Nyílt levelet az igazgatóság, az üdülővezetők és szakszervezetek egyaránt támogatják. Az állami felügyelet alá vétel követelését pedig azzal a jogi érvvel támasztják alá, hogy az üdülővagyon soha nem is volt szakszervezeti vagyon, mivel annak csupán kezelését bízta a SZOT-ra a Gazdasági Főtanács 1948-ban, majd pedig egy 1955-ös kormányhatározat költségvetési tételnek nyilvánította az üdültetési kiadásokat.

Az üdültetők akciója nyomán új fordulatot vehet a már korábban megkezdődött vita a szakszervezeti (illetve, mint most megtudtuk: szakszervezetileg kezelt) vagyon megosztásáról. Az új, független szakszervezetek és szövetségeik hátrányosnak tartják helyzetüket, mivel a hagyományos gazdasági hatalom és így a kiterjedtebb szolgáltatások lehetősége a régi szakszervezetek kezében összpontosul. (Ráadásul, ahogy Penz Ferenc elmondta, a helyzet a vállalati üdülővagyon jelenlétével, illetve egyes vállalatok benyújtott vagyonkövetelésével is komplikálódik.) Ezért a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája április 9-én kérelmet nyújtott be az Állami Számvevőszékhez: számoltassák el az MSZOSZ-t a rá, illetve tagszervezetekre bízott vagyonról, rendeljenek el e körben elidegenítési tilalmat, kötelezzék az MSZOSZ-t és tagszervezeteit vagyonmérleg elkészítésére és bemutatására. Hagelmayer István, az ÁSZ elnöke akkor úgy válaszolt: hivatala „törvényi keretek között tevékenykedik”, ám a vagyonelszámoltatás tartalmára és eljárására vonatkozólag nincs törvényi szabályozás. Az MSZ(M)P-vagyon elszámoltatása kapcsán is külön határozatot hozott a parlament, ebben megállapították ugyan a feladatot és a határidőt, de még így sem volt lehetőség „a népszavazás szerinti elszámoltatásra”. Ezért – írja Hagelmayer a Ligának – „csak az lehet célravezető, ha javaslatukban minél pontosabban körvonalazzák a vagyonelszámoltatás mikéntjét, alanyi körét és időintervallumát… Az Országgyűlés döntése szerint, a szükséges jogi alapokon, készek vagyunk az MSZOSZ-nál végzendő ellenőrzésre.” A Liga e levélváltást most mind a hat parlamenti pártnak megküldte, így a legközelebbi fontos lépést most az Országgyűlésnek kell megtennie.

• Belföld