Skip to main content

E. J. [Eörsi János]

E. J. [Eörsi János]: ÉT-pass

Termelő erők


Az üt- és kt-választások május 26-án zárultak le, ám az összesített eredményekre még várni kell. Nem kétséges, hogy országosan és – ami most a vagyonosztozkodás miatt fontos – a legtöbb ágazatban a MSZOSZ, illetve a közszolgálatiaknál a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) arat. Országos szinten viszont – szemben a vállalati és ágazati megállapodások mechanizmusával – nincs törvényes előírás a szakszervezetek „reprezentativitásáról”. Nagy Sándor MSZOSZ-elnök a hat konföderáció között 1992.

E. J. [Eörsi János]: Az impotens vőlegény


Horn Gyula miniszterelnök a héten úgy nyilatkozott: hatpárti egyeztetést kíván folytatni a privatizáció elveiről. A bejelentésnek – az „olvasat” auditív megfelelőjeként – három hallata is lehet.

Első hallat. Horn arra számít, hogy az ellenzék nem ért egyet. A kisgazdák kiabálnak, hogy nem adjuk a nemzeti vagyont, a kereszténydemokraták nemesebb fele meg rosszallja, hogy minek privatizálni egyáltalán; az MDF és a Fidesz a polgári középfölény álláspontjára helyezkedik, mondván: ő jobban csinálta, illetve övé a hatpártiság szerzői joga, még 1991-ből.


E. J. [Eörsi János]: Balsai koncepciója


Az 1956. október 25-i, parlament előtti sortűzről a Kahler-bizottság egyetlen dokumentumot idéz, ennek felhasználásával pedig rámutat „a szovjet vezetés” egyértelmű felelősségére. Mi eddig úgy tudtuk, hogy magyar ÁVH-s alakulatok követték el a mészárlást.

E. J. [Eörsi János]: Keresztény versengés

Párhuzamos interjúk a tb-választások után
Tb-választás és a szakszervezetek


Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke

– Az eredményeket mindenképpen pozitívnak tartom. A választások a szakszervezetek nagy győzelmét hozták. Az is győzelem, hogy az újonnan létrejött demokratikus szakszervezetek – a Liga és a Munkástanácsok – a második legnagyobb szakszervezeti tényezőt jelentik.

– Most, a választás után egyik szakszervezet legitimitásához sem férhet kétség.




E. J. [Eörsi János]: Körkérdés a pénzügyminiszter beszámolójáról


Tardos Márton (SZDSZ)

– Szabó Iván nem nyugtatta meg a hallgatóit. Utoljára az MDF úgy foglalt állást a gazdasági kérdésekről, hogy az ország jól áll, ’93-ban megkezdődik a felemelkedés, és az ellenzék kritikája csak obstrukció, értelmetlen zavarkeltés, hiszen minden rendben van. Most, anélkül hogy megemlítette volna: az MDF, a kormány tévedett, egyszerre csak elkezdett keménykedni, hogy milyen megszorító intézkedéseket kell a társadalomnak elfogadnia. Hallgatói nem voltak erre fölkészülve, és nem is mondta meg nekik, mit tud nyújtani cserébe a kemény intézkedésekért.


E. J. [Eörsi János]: A munkásbiztosítástól a tb-választásokig

Interjú Bod Péterrel, a Nyugdíj-biztosítási Felügyelőbizottság elnökével


Beszelő: Hosszú évek teltek el 1949, az önkormányzati irányítással működő társadalombiztosítás megszűnése óta. Még azt is elfelejtettük, hogy az önállóan gazdálkodó, korszerű társadalombiztosításnak természetes velejárója az önkormányzati forma.

Bod Péter: A társadalombiztosítás mindenütt Európában a munkások és alkalmazottak öntevékeny kezdeményezéséből fejlődött ki, és ez a történelmi folyamat hozta létre a társadalombiztosítási önkormányzatokat.


E. J. [Eörsi János]: Hiteljegy helyett hitel

Lajtai György, az ÁVÜ igazgatója az új privatizációs elképzelésekről


Lajtai György: Bízom benne, hogy ezen a héten le tudjuk tenni a kormány elé a koncepciót a döntések első köréről. Mert előre kell bocsátanom, hogy ilyen horderejű programot nem lehet egyszeri és egyszer s mindenkorra szóló döntésekkel megalapozni. Először a fő sarokpontokat, az elvi kérdéseket kell kijelölni, és ezért nem tartom szerencsésnek a hiteljegyről idő előtt kirobbant kormányon belüli és nyilvános vitát.

E. J. [Eörsi János]: Biztos a rabok betétje!

Ybl-interpelláció


Az új pénzügyminiszter, Szabó Iván állt most ki az írásos válasz szerzője, az azóta kultuszminiszterré vált Mádl Ferenc helyett. Amint február 6-i számunkban írtunk róla, az interpellációban Soós két kérdést feszegetett. Késedelmesnek találta a bankfelügyelet közbelépését, és fölvetette a csődbe ment bankba közpénzeket fektető költségvetési intézmények (többek között az IM Büntetés-végrehajtási Intézet, a Pénzügyminisztérium, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium) felelősségét is.

E. J. [Eörsi János]: Hozomra adott vállalatok

Voszka Éva az önprivatizációról


Beszélő: Mi az, hogy önprivatizáció?

Voszka Éva: Az önprivatizációt az Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) 1991 júliusában hirdette meg. A módszert „egyszerűsített”, „vállalati kezdeményezésű”, „decentralizált” privatizációnak is nevezik. Az a lényege, hogy az ÁVÜ szakértő (tanácsadó) cégekhez delegálja a kisebb cégek magánkézbe adásához fűződő jogainak jelentős részét.


E. J. [Eörsi János]: A vétó végnapjai

Elbocsátások az Autovillnél


Már tavaly is 120 pesti és 76 mezőkövesdi kollegát „építettek le” (részben korengedményes nyugdíjazással), így a mostani elbocsátási hullám előtt – amelyről februárban tájékoztatták a munkaügyi központot – 251 fő dolgozott a pesti, 381 a mezőkövesdi üzemben. A szakszervezetek decemberben értesültek az alkatrészgyártás kitelepítésének tervéről, azóta küzdöttek is ellene.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon