Földvári Sándor

Nyomtatóbarát változat

Elnök Úr, önök egyfajta felfüggesztett „függetlenségi nyilatkozatot” fogadtak el. A litván példa figyelmeztette önöket ezen lépés gazdasági veszélyeire?

Rüütel: Az Észt Köztársaság nem deklarálta az állami függetlenséget. Ezzel egyelőre még várunk. Ami a jogi helyzetet illeti, a szovjet alkotmányt köztársaságunk területén felfüggesztettük – hangsúlyozom, nem likvidáltuk, mint egyes megfogalmazások állítják –, így most Észtország területén az észt alkotmány hatályos, az észt jogszabályok szerint kell eljárni minden ügyben. Az önálló államisághoz a megfelelő gazdasági háttér megteremtésére van szükség, így többek közt a saját pénz bevezetésére. A mi koncepciónk abban különbözik Litvánia politikájától, hogy a jelenlegi átmeneti periódusban megpróbáljuk tisztázni az államiság alapfeltételeit érintő, elsősorban gazdasági és jogi kérdéseket.

Elnök Úr által vázolt „átmeneti periódus” jócskán különbözik a Gorbacsov által javasolt balti rendezési koncepciótól. Hogyan reagált rá?

Rüütel: Nem tetszett neki.

Nem tart-e Észtország attól, hogy az átmeneti periódusban megnövekszik az orosz beáramlás, ez pedig politikai akadályokat gördíthet a függetlenség elé?

Rüütel: Jelenleg köztársaságunk észt lakosságának aránya 39,5%. Ha hozzászámíthatunk csekély finnugor népességet – karéliak, itt élő magyarok stb. –, úgy fogalmazhatunk, hogy köztársaságunk nem orosz lakossága nem haladja meg a negyven százalékot. Intézkedéseket hoztunk az orosz emigráció megfékezésére. A bejelentkezés, lakáshoz jutás feltételein keresztül, ill. a munkahelyekre kirótt illetékkel szabályozzuk a betelepülést. Ha egy észt munkahely nem köztársasági munkavállalót alkalmaz, magas összeget köteles a köztársasági kasszába befizetni. Ez nem a függetlenségi politika, még kevésbé valamiféle nemzetiségi diszkrimináció kérdése. Mit tenne például Magyarország, ha a lakosságát meghaladó mértékű orosz vagy német betelepülő árasztaná el?

Információim szerint a finn gazdaszövetség szakmailag támogatja az észt kisgazdákat; kórházi felszerelések és mezőgazdasági gépek formájában svéd gazdasági segítség érkezik, magánvállalkozásban működik több észt idegenforgalmi iroda; észt vendégmunkások dolgoznak Svéd-, ill. Finnországban – konvertibilis valutáért. Elnök Úr hogyan értékeli az észt gazdaságban végbement fejlődést?

Rüütel: Nem beszélhetünk jelentős fejlődésről. Értesülései helyesek, ám az említett példák illusztrálta változások az észt gazdaságnak maximum 1-2%-át érintik. Nincs jelen említésre méltó idegen tőke, és a teljes állami függetlenség előtt ez nem is tartható valószínűnek. A jelenlegi Észtország még mindig az utóbbi ötven év eredményezte pusztulás képét mutatja. Különösen, ha azzal az európai mércével mérve virágzónak nevezhető gazdasággal hasonlítjuk össze, amely a két háború közt jellemezte földünket.

A jelek szerint az önálló államiság kivívása után Észtország skandináv orientációja erősödni fog. Elnök Úr, elképzelhetőnek tartja-e, hogy nem a balti föderáció, hanem skandináv államszövetség felé vezet Észtország útja? Nem tartanak-e továbbá attól, hogy az olcsó észt munkaerő, szűz tőkebefektetési terület egyfajta új gyarmatosítást, az orosz politikai megszállás után skandináv gazdasági kolonizációt eredményez?

Rüütel: Ami a „gyarmatosítás”-ra utaló kérdését illeti, ez valóban fontos probléma. Olyannyira, hogy a parlament ülésén is felmerült. De egy jövőben kialakuló helyzetet most nem jelezhetünk előre teljes részletességgel.

A három balti köztársaságnak jelenleg közösek a politikai érdekei, és nagyon sokban a gazdaságiak is. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a jövőben államszövetségre is kívánnak lépni. Az ön által említett „balti föderáció” tudomásom szerint nem szerepel a Balti Tanács terveiben sem, legfeljebb csak a szoros gazdasági és pénzügyi kapcsolatrendszer kiépítése. Természetesen ugyanilyen fontos érdekeink fűződnek a fejlett skandináv államokkal fenntartott gazdasági kapcsolatokhoz is, ám ezeket, bármily fontosak is számunkra, nem kívánjuk államszövetséggé alakítani. Célunk az önálló Észtország létrehozása. Szeretném megjegyezni, hogy az önálló észt állam a Szovjetunióval is sokrétű piaci kapcsolatokat szándékozik majd fönntartani. De ez már a külkereskedők dolga lesz…

• Külföld