Nyomtatóbarát változat

„Jelenleg a föld egyhatodát foglalják el a szocialista országok, de elérkezik az idő, amikor a világ egytizede, egyszázada sőt egyezrede szocialista lesz…” – jósolta a politikai tiszt az ősrégi viccben, s a szovjet híreket olvasva szavai egyre prófétikusabbnak tűnnek. A függetlenségre váró szovjet köztársaságok helyzete persze távolról sem ilyen anekdotikus. A múlt héten ugyan valóban tizenegyre emelkedett a szuverenitásukat deklaráló szovjet tagállamok száma, s ha Moszkva ezt komolyan venné, valóban csak a rá eső rész alig egyharmadán uralkodhatna. Ám egyelőre szó sincs arról, hogy e deklarációk többek lehetnének puszta szándéknyilatkozatnál, ráadásul a köztársaságokon belül is sok vitát vált ki a függetlenség kérdése. A litván megosztottság hátteréről a Beszélő múlt heti számában adtunk hírt, e heti összeállításunkban pedig az örmény és az észt helyzet egy-egy aspektusát villantjuk fel. Az utóbbinak az ad szomorú aktualitást, hogy a Baltikumban a napokban emlékeztek meg a Molotov–Ribbentrop-paktum aláírásának ötvenegyedik évfordulójáról, az előbbinek pedig az, hogy mint a lapok hírül adták, az örmény parlament augusztus 23-án hozott döntése értelmében az Örmény SZSZK hivatalos neve: Örmény Köztársaság. A politikai-gazdasági és katonai függetlenséget kimondó nyilatkozat értelmében javában tart az önkéntesek toborzása az önálló nemzeti hadseregbe és a belügyi egységekbe, melyeket azonnal be is vetnek az örmény–azeri határvidéken dúló összecsapásokba – olvashatjuk az APN-jelentésekben. Egyelőre nem tudni, miképpen fog érvényt szerezni Gorbacsov annak a rendeletnek, melynek értelmében a „szabadcsapatokat” másfél hónap múlva fel kell oszlatni, és le kell fegyverezni. Már ezt a rövidebb haladékot is kemény tárgyalások után érte el Levon Ter-Petroszjan, a legendás hírű ellenálló és egykori politikai fogoly, az Örmény Nemzeti Mozgalom vezére, akit augusztus elején választottak az örmény parlament elnökévé. Veszélybe sodorhatja az amúgy is törékeny örmény nemzeti egységet az a körülmény is, hogy az önkéntes fegyveres osztagok tagjainak csak egy része fogadja el a korlátozott szuverenitást, többségük a Szovjetunióból való kilépést követeli.

• Külföld