–eö– [Eörsi János]

Nyomtatóbarát változat

Torgyán József képviselő még rúgkapált egy nagyot a „kakukktojásügy” előtt, és parlamenti beszédében följelentette az Új Hölgyfutár című magazin grafikusát, szerkesztőségét és kiadóját a címlap miatt. Az avantgárd folyóirat ugyanis állítólag a Szentkorona és egyben ezeregyszáz éves államiságunk megbecstelenítésére vetemedett.

A Legfőbb Ügyészség azonnal megkezdte a tényfeltáró vizsgálatot. Talán mert még mindig kellemdúsabb avantgárdos szimbólumpiszkítással szórakozni, mint belemászni a tényleg piszkos ügyekbe. Viszont a művészetekbe és kultúrába való beavatkozásnak tekintetve az ügyészi eljárás megindítását, tiltakozott számos jeles művész és értelmiségi.

Meglátta az újságban a szép névsort egy közeli ismerősünk (szintén jeles művész és értelmiségi), és megkérdezte az egyik aláírásszervezőtől: hát, ő miért maradt ki? Neki sincs ínyére az efféle mondvacsinált nemzetbecstelenítési ügy. Azt felelte neki az aláírásszervező:

– Ne érts félre, de ártott volna fellépésünknek, ha túl sok a névsorban a zsidó.

Tehát numerus clausus van. Alkalmazza is ezt a szép elvet ügyvédje a Szent Korona című újságnak, amely közösség elleni izgatás (magyarul: zsidózás és oláhozás) vádjával került bíróság elé. Az ügyvéd bátor offenzívába ment át: olyan ügyész és bírák kijelölését kérte, akik bizonyíthatóan nem román vagy zsidó származásúak. A lezsidózott (vagy lerománozott?) tanács nem csapott le az ügyvédre a törvény teljes súlyával és szigorával! Inkább meghajolt a támadás előtt, mert, úgy látszik, akit lezsidóznak (leoláhoznak) manapság, az máris gyengébb. Felfüggesztette hát a bíró a tárgyalást, az elfogultsági kifogás kivizsgálását kérte, mert hát nem tudhatta szegény, nem elfogult-e valóban.

Jó felé megyünk.

„Nem vagyok anyagyilkos, és nem törtem össze Lehel kürtjét sem” – igyekezett a Mai Napban elhárítani magáról Torgyán a gyanút, miszerint épp ő lett volna a spicli Kádár alatt. Igaz, a nemzeti szimbólum- és vagyongyarapodás éppen Lehel kürtjének megrepesztése által következett be. De ezt nem tudta a szegény Lehel vezér, úgyszólván önkéntelenül vágta kürtjét a germánus Konrád fejéhez.

Vizsgálják ki Lehel vezér elfogultságát is!

• Harmadik oldal