[Bori Erzsébet]

Nyomtatóbarát változat

Wim Wenders mindig jó érzékkel választott ki és vitt filmre irodalmat. A legszerencsésebb találkozások Peter Handkéval estek, kezdve az első önálló játékfilmen. (A kapus félelme a tizenegyesnél), folytatva egy közös Goethe-adaptáción (Hiás mozdulat), s végezve – idáig – a Berlin felett az éggel. „Olyan filmrendező, aki franciás műveltséggel, amerikai módon készít filmeket” – írta róla Zalán Vince 1980-ban, amikor sem a Párizs, Texas, sem a Hammet, sem a Villanás a víz fölött nem létezett még, tehát Wim Wenders amerikás filmcsináló sem. De bonyolult, többirányú vonzalmai és kötődései már mind jelen vannak ebben az 1977-es műben is.

Kedve támadt megrendezni egy Highsmith-regényt, mondja a kezdetekről. Patricia Highsmith amerikai írónő, angolul ír, Svájcban él és francia nyelvterületen becsülik igazán, értéke szerint. Másutt nem nagyon tudnak mit kezdeni vele, jobb híján besuvasztják a detektívsorozatokba, pedig még a legkülsődlegesebb ismérvek alapján is bajos volna kriminek, bűnügyi történetnek nevezni ezeket az írásokat. Highsmith nem a megszokott módon közeledik a bűnhöz és a bűnöshöz, nem érdekli a hagyományos motiváció, még kevésbé a nyomozás, az igazságszolgáltatás. Ripley – immár egy sorozat hőse – kezdő amerikai csalóból válik európai sorozatgyilkossá. Az első tett lomha sodrában újabb és újabb gyilkosságokat követ el – mert valamit lépnie kell, s ez tűnik mindig az egyszerűbb megoldásnak. Ügyesen és gyakorlatiasan öl, de valahogy furcsán távoli és idegen saját tetteiben, indifferens az iránt, amit megcselekszik.

A magyarul Ripley és a maffiózók címen megjelent regény (eredetileg; Ripley’ Game) már a harmadik rész, de Wendersnek nincs szüksége az előzményekre. Újrateremti a regény főhősének alakját, a gengszterbe belegyúr egy cowboyt (ettől aztán még idegenebb lesz), és Dennis Hopperre osztja a szerepet. Az amerikai barát két alaptételre épül: Ripley amerikaiságára és a férfiak közt kibontakozó különös kapcsolatra. A balek Zimmermann (Bruno Ganz) – szegény ördög, képkeretező Hamburgból – kisemberléte, még halálos betegsége is ettől a találkozástól kap súlyt és komolyságot. Végül semmi sem úgy alakul, ahogy várnánk, de a cowboy – kalapját tűzbe vetve – a műfaj szabályai szerint egyedül lovagol ki a képből.

Örökmozgó, 15-én, pénteken, 22.30-kor (Bp. VII, Erzsébet krt. 39.)

• Rábeszélő