Skip to main content

[Bori Erzsébet]

[Bori Erzsébet]: Meghajlás betétes cipőben

Film


Megint Patricia Highsmith egyik regényétől kell elindulnunk. Alfred Hitchcock, az akkor már világhíres nagymester felfedez magának egy fiatal, kezdő írónőt. Az Idegenek a vonaton Highsmith egyik első – ha nem a legelső – regénye (magyarul is olvasható). Szinte minden benne van már, ami szerzőjét oly összetéveszthetetlenné teszi, s hogy pályakezdőről van szó, talán csak onnan derül ki, hogy nem dobta még el végérvényesen a műfaj – a bűnügyi történet – mankóját.

[Bori Erzsébet]: Fekete széria

Film


A film noir, mint műfaj, a második világháború előtti francia mozi találmánya, amely aztán a háború alatti és utáni amerikai filmben folytatódott.

Ha gonoszak a gonosztevők, ha korruptak és dagadtak a zsaruk, ha a magándetektív társának felesége után kajtat, és piszkos a körme, ha az ügyfele hazudik (meg lop is), ha a titkárnő kettős játékot folytat, és a végén ebül végzi az egész díszes társaság, akkor helyben vagyunk.

Nem feltétlenül az adaptációk nagy száma miatt, de ezek a filmek (elsősorban az amerikaiak) feltűnő irodalmi kapcsolatokkal rendelkeznek.




[Bori Erzsébet]: Az amerikai barát

Film


Wim Wenders mindig jó érzékkel választott ki és vitt filmre irodalmat. A legszerencsésebb találkozások Peter Handkéval estek, kezdve az első önálló játékfilmen. (A kapus félelme a tizenegyesnél), folytatva egy közös Goethe-adaptáción (Hiás mozdulat), s végezve – idáig – a Berlin felett az éggel.

[Bori Erzsébet]: Filmvilág 1994/5

Film


Derek Jarman lehunyt szemmel fekszik a kertben, ahova mindig is vágyott, ahova a halálos betegséggel töltött hosszú kínlódás után végül megérkezett. Attól fogva, hogy tudta, mi vár rá, minden munkája készülődés lett, beszámoló a végkifejlet felé vezető út stációiról. A dühről és a megbékélésről, a vádról és a rezignációról. Egészen a végső lemondásig, az utolsó üzenetig, a megvakult festő és filmrendező képek nélküli búcsújáig. Jarman keserű gúnnyal utasította vissza ronda betegségének jelképpé emelését, megalázó kórtörténetének megköltését.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon