Tölgyessy Péter

Nyomtatóbarát változat

Ha a szabad demokraták kezdeményezése nem állja útját, akkor a magyar szavazók az MSZMP és az MDF egyezségének megfelelően rövidesen köztársasági elnököt választanak. Az államfő számos belpolitikai jogköre mellett nemzetközi kapcsolatainkban is képviselni fogja a magyar államot, és ő lesz a fegyveres erők főparancsnoka. Az alkotmánymódosítás egyúttal lehetővé teszi, hogy a honvédség vezénylése a jövőben a honvédelmi miniszter kezéből a vezérkari főnökébe kerüljön.

Mondhatnók visszatérünk a magyar hagyományokhoz: a legfőbb hadúr az államfő lesz, az első katonai elöljáró pedig a honvéd vezérkar főnöke. A fegyveres erők irányítása – látszólag a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően – a pártpolitikai csatározásokon kívül kerül. Látszólag bekövetkezik a Magyar Néphadsereg depolitizálása. Ténylegesen azonban más történik. A szabad választások után – megeshet – a mai ellenzéki pártok valamelyik képviselője lesz a civil honvédelmi miniszter. A vezérkar főnöke azonban minden bizonnyal mai kommunista lesz. A vezérkari beosztásokhoz szükséges képzettséget ugyanis mindmáig általában a Szovjetunióban lehetett megszerezni. A Moszkvában végzett leendő vezérkari főnökök párt- és szovjethűsége így a következő tíz évre biztosítva van.

A köztársasági elnöki posztot a kormányzó párt jelöltjére szabták. Az új – állítólag demokratikus – közjogi berendezkedés a külpolitika, illetőleg a katonapolitika jó részét kivonja a folyamatos parlamenti ellenőrzés alól: a kommunista (szocialista) köztársasági elnök, mint egykor a Legfőbb Hadúr, közvetlenül érintkezhet a kommunista (szocialista) vezérkari főnökkel. A Varsói Szerződés szervezete többé-kevésbé a régi módon működhet, katonai ügyekben a felelős magyar kormány hatóköre eleve korlátozott.

Az ellenzék gyengesége Magyarországon megengedi, hogy színleg megtartsák a játékszabályokat. Lengyelországgal ellentétben nálunk a kormányzó párt és az ellenzék nem nyíltan, tisztes szerződés alapján osztozik a hatalmi posztokon. Valóságos választási küzdelem nélkül puccsszerűen megrendezett választási kampány után, de távolról nézvést mégis népszavazáson választják meg az állampárt jelöltjét az új magyar köztársaság első elnökévé.

• Beszélő