solt

Nyomtatóbarát változat

Néhány október 24-i napilap hírül adta, hogy szombatra, október 22-re virradóan a budapesti Örs vezér téren és a Veress Péter úti autóbusz- és HÉV-megállóban államellenes és gyűlöletkeltő anyagokat ragasztott ki a 18 éves F. Gábor és a 20 éves F. Csaba, a Mátyásföldi Anarchista Társulás nevében. A falragaszokat nyomtatott nagybetűkkel írták, és fénymásolóval sokszorosították. A rendőrség a röplapokat elkobozta, és eljárást indított a tetten ért személyek ellen.

Október 25-re az eljárás alá vontak száma háromra nőtt. A vizsgálatot vezető rendőrtisztnő közlése szerint a Mátyásföldi Anarchista Társulás – egyelőre úgy tűnik – e három főből áll.

De nagyjából ez minden, amit az „államellenes” és „gyűlöletkeltő” cselekményről a rendőrség elárul. Azt, hogy mi légyen a gyűlöletkeltő és államellenes tartalom, nem kívánja nyilvánosságra hozni, mondván, hogy a gépkocsis járőrök éberségének hála, egyetlen röpcédula sem került a védtelen társadalom szeme elé, a rendőrség pedig nem fogja helyettük terjeszteni azzal, hogy nyilvánosságra hozza az elkobzott papírok tartalmát. A mélyen tisztelt közvélemény elégedjen meg azzal, hogy államellenes és gyűlöletkeltő lett volna. Legalábbis így érveltek azok a rendőrtisztek, akiket sorjában megkérdeztünk, mivel az államellenes minősítésre érzékenyek vagyunk. Ez már csak „történelmileg így alakult”.

A nyilvánosság ellenőrző szerepét komolyan gondoló Nyájas Olvasónak talán nem teljesen érdektelen, ha hűen beszámolunk tájékozódásunk állomásairól.

1. A 24-én olvasott napihír nyomán 25-én reggel telefon Dr. Garamvölgyi László alezredesnek, az ORFK szóvivőjének. (Ha a múlt héten jól értettük, a BRFK sajtóönállósága megszűnt, saját szóvivőjével együtt.) Mi volt a röplapon? Hogyan került sor a ragasztgató fiatalok előállítására? Netán az éjszakai rendőrjárőr minősítette az olvasottak tartalmát? Garamvölgyi alezredes: ha a Beszélő leírná azt, ami a röplapon volt, maga is államellenes cselekményt követne el. Különben hívjam fel a BRFK vizsgálati osztályának vezetőjét.

2. Telefon Mikó ezredesnek (BRFK Vizsgálati Főosztály, vezetőhelyettes). A rendőrség álláspontja szerint nem bocsátják a sajtó rendelkezésére a röplap szövegét, de az üggyel foglalkozó vezető, Butora Ferenc alezredes ismerteti a tartalmát.

3. Telefon Butora alezredesnek. (BRFK Vizsgálati Főosztály, Élet- és Ifjúságvédelmi Osztály vezetője. Hűha! Életvédelem!!!) „Így telefonon? Telefonon nem. Mikor tudna befáradni hozzánk? Helyes, 14 óra. Utasítást adok a vizsgálatot vezető tisztnek, hogy fogadja Önt.”

4. 14.05-kor a BRFK Gyorskocsi utcai vizsgálati osztálya. Az eligazítóban elveszik a személyi igazolványomat, s kurtán beküldenek a „váróba”. (Büdös, szemetes, kőpadlós.) Mintegy 10-15 perc múlva egy szótlan asszony érkezik, kezében a személyim, és int, hogy kövessem. Mondom: nem kaphatnám-e vissza az igazolványomat? „Majd kifelé menet visszaadjuk.” Némán megyünk fel a liften, bevezet egy szobácskába, és ekkor kiderül, hogy ő maga a keresett vizsgálótiszt. A beszélgetés az eddigieknek megfelelően, oldott, jó hangulatban kezdődik. A röplapokat a sajtóval nem ismertetik, egyébként az államellenes kifejezés nem szerencsés. Hogy ezt miért nem lehetett telefonon elmondani? Mert amikor telefonáltam Butora alezredes úrnak, éppen az egyik gyanúsítottat hallgatta ki. A rendőrségi törvényben benne van a rendőri szervek bűnmegelőzési kötelezettsége, ezért tehát csak gratulálhatnak maguknak, hogy a mátyásföldi anarchisták szövege a járőr éberségének köszönhetően nem fejtette ki kártékony hatását. Gyanút fogok: október 22-én éjjel a közelgő nemzeti ünnepre való tekintettel nem volt-e különlegesen éber a rendőrség? (Még emlékszünk a jeles napok – március 15., október 6., október 23. – körüli „különleges összetartásra”.) Válasz: „Csak arra van felhatalmazásom, hogy a konkrét cselekménnyel kapcsolatosan adjak felvilágosítást.”

Megkérdeztük még Halmai Gábor alkotmányjogászt, vajon az államellenesség és gyűlöletkeltés gyanújába keveredünk-e, ha mégis a nagyérdemű tudomására hozzuk, mit akart hirdetni a Mátyásföldi Anarchista Társulás. Válasz: nem, de a nyomozó hatóságnak a bűnjeleket nem kötelező bemutatni.

Az inkriminált lapok néhány követelését – nem rendőrségi forrásokból – megtudtuk: „Vegyük el a hatalmat az államtól! Osszuk el a vagyont! Öljük meg a gazdagokat! Legyen mindenki öngyilkos! Nyissanak több kocsmát!” Ugye komoly? S fölöttébb államellenes.

A rendőrség, mint általában mostanában, jogszerűen járt el, csak az a kérdés, hogy bölcsen-e, így, alig pár évnyire a rendőrállamtól, vajon erősíti-e a rendőrségbe vetett bizalmat, ha meg kell elégednünk azzal, hogy szerinte valami államellenes? A nyilvánosság kontrollja? Na, azt nem. Nem kétséges, hogy az új belügyminisztert kóstolgató rendőrségnek ez az álláspontja. A mienk meg nem.

• Belföld