Kukorelly Endre

Nyomtatóbarát változat

Ilyen villamosok (voltak) közlekedtek.
Járkáltak stb.
Akkortájt.
Felléptél, a kalauz fölrántotta mögötted a rácsot, kértél tőle gyerekjegyet.
Nyitott peron, széthúztad a kocsi ajtaját, keresztülfújt a szél.
Negyvenfilléres gyerekjegy, ha igaz.
Télen nagyon hideg, bezuhog az eső meg a hó, ez viszont biztos.
Nyáron jó szellős, mentünk ki Hűvösvölgybe.
Végállomás, kiszállás, indulsz sétálni, indul a kirándulás, itt volt az első pesti mozgólépcső.
Így emlékszem, de lehet, hogy rosszul.
Nem létezik, hogy ide építettek mozgólépcsőt, azért villamosozol Hűvösvölgybe, hogy kirándulj, minek mozgólépcső?
Pont ide?
Bárhol inkább, mint a Hűvösvölgyben, nem?
Igaz, hogy nem működött.
Soha nem üzemelt, legalábbis mikor arra jártunk, egyszer se.
Nem jártunk amúgy sokat arrafelé.
Fölszállsz a Moszkva téren az 56-os vilingerre, és kiszáguldasz Hűvösvölgyig, családi program, nem túl sűrűn.
Inkább nagyon is ritkán.
Meglepően gyorsan ment a villamos, alaposan kilengtek a kocsik, imbolyog a tákolmány, az ablakok lenyitva, nagy huzat meg
      minden, vidám volt, csoda, hogy ki nem siklik!
Ki nem repültünk!
Ritka esemény, mert inkább Szentistvántelepre mentünk, a telkünkre, hévvel.
Ha már egyszer, akkor.
Az nem kóvályog ennyire, és sokkal lassabb, mintegy megfontoltabb.
És zöld.
A villamos sárga, kár, hogy ez nem látszik a képen.
Pont ilyen villamosok közlekedtek, az fix.
A Váci úton is.
Szép villamos, bár akkor nem tetszett, ez a nosztalgia.
Most bezzeg tetszik, akkor nem.
Ami akkor nem.

• Budapestkép – Budapestszó

• A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges