Köllő János

Nyomtatóbarát változat

Annak valószínűsége, hogy egy N napja segélyezett munkanélküli 60 napon belül kilép a segélyrendszerből (1991. július 20. és szeptember 20. közötti megfigyelés alapján)

Az OMK Munkaerő-piaci helyzetkép c. kiadványai alapján. T az osztályközepek alapján

Látható, hogy a kilépési esélyek igen alacsonyak, s csupán a segély lejárta idején jelentékeny a regiszterből való kiáramlás: (Alapvetően ezért nő meg hirtelen a kikerülők száma az egyéves segélyezési időszak lejárta idején.) A legalább két hónapig még „túlélők” aránya szinte minden kategóriában 90% feletti, ami megdöbbentő mértékű immobilitásra utal. Az erős jelző használata talán érthetővé válik az alábbi táblázattal való egybevetés után.

Annak valószínűsége, hogy egy T ideje segélyezett munkanélküli 30 napon belül állásba lép

Forrás: R. Layard, S. Nickell és R. Jackman: Unemployment., London, 1991, 228. o.

A táblázatban szereplő két országban az egy hónapon belüli kilépési valószínűségek öt–tízszer nagyobbak, mint a Magyarországon mért, két hónapra vonatkoztatott értékek, tehát a különbséget azonos időtávra számítva durván tíz–hússzorosra becsülhetjük. Továbbá, már tudjuk, hogy 1991-ben a magyar munkanélkülieknek csak mintegy a fele hagyta el úgy a segélyrendszert, hogy állásba került. Ezt is figyelembe véve megkockáztathatjuk, hogy a munkanélküliek állásba lépési esélye tavaly Magyarországon húsz–negyvenszer alacsonyabb volt, mint Amerikában vagy Ausztráliában 1988-ban. Ez akkor is nagyon nagy különbség, ha tudjuk, hogy az ausztrál és amerikai munkanélküliséget – az európaihoz képest – intenzív mobilitás jellemzi.

(Folytatás: Ki mennyire munkanélküli?)

• gazdaság