Minden amiről tudni érdemes
Tollhegy
Ahol tanítják
Pályán lévő tanárok képzése
Akik segíthetnek
Gyakorlatok, tippek, tanácsok
Mindaz amire a tanításhoz szükség lehet
Az oktatásban használható filmek, videók listái
Ahol megbeszélhetjük közös ügyeinket
Amit hasznos lehet ismerni
Ajánlott olvasnivaló
Linkek
Mozgókép- és média tanárok képzése a felsőoktatásban
Visszatérés a főoldalraTartalomjegyzékArchívum a már nem aktuális, de talán még hasznos anyagainkból

A teljes dokumentum letöltése A média-és filmoktatás Angliában és Skóciában
Előző fejezet:
A BRIT ISKOLARENDSZER NÉHÁNY JELLEGZETESSÉGE		TartalomKövetkező fejezet:
A MÉDIAOKTATÁS TEMATIKÁJA

A MÉDIAOKTATÁS "ALAPKOORDINÁTA-RENDSZERE"

A brit médiaoktatás több, mint 30 éves múltra tekinthet vissza, az angol nemzeti alaptanterv 1989 óta tartalmazza ezt a területet. Bár sokan nem értettek egyet a döntéssel, mégis az English curriculum, vagyis az angol nyelv és irodalom tantervében található (nagyon tömör formában) a médiaoktatásra vonatkozó követelményrendszer.
Ennek értelmében a diákoknak tisztában kell lenniük a nyomtatott és az elektronikus média megjelenési formáival, minden tanulónak fejlesztenie kell a médiaszövegekkel és médiaintézményekkel kapcsolatos kritikai szemléletét, vagyis képesnek kell lennie az analízisre és az értékelésre.
A médiaoktatás lobbystáinak többsége 10 évvel ezelőtt elfogadta azt az elképzelést, hogy a kikezdhetetlen súlyú, az iskola minden szintjén jelen lévő angol tantárgy oktatásán belül fogalmazódjék meg a médiával kapcsolatos elvárásrendszer -, abban bízva, hogy az anyanyelv "esernyőt" tart majd a médiaoktatás fölé. Igy lehet a médiaoktatás bizonyos mértékig kötelező: minden tanulónak 14 és 16 éves kor között több ún. média-modul anyagát kell elsajátítania, és kötelezően produkálnia egy 5-6 elemből álló mappát (portfóliót), amely rövid esszék, story-boardok, marketing-gyakorlatok, befogadásvizsgálatok - ritkábban médiaszövegek (riport, hangkazetta, videofilm) elkészítését jelenti.
Az iskolák kisebb részében a kötelező angol GCSE vizsgán kívül lehetőség van a választható MÉDIA GCSE alapvizsga teljesítésére is. Ez értelemszerűen specializáltabb és hosszabb oktatási időszakot és emelt szintű követelményeket jelent. (1997-ben 22 000 diák tette le ezt a vizsgát). Az egyetemi felvételre felkészítő ún. 16+ oktatásban - a középiskola 5-6 évfolyamán - az iskola kínálatától függően jelenik meg a választható médiakurzus. (Média "A"-level vizsgát a GCSE-t követő 16+ szinten továbbtanulók mintegy 3.5-4%-a, összesen mintegy 12 ezer diák tett az elmúlt éveben.)
A MÉDIA GCSE, ill. a MÉDIA "A"-level vizsgák követelményeit a területi elven szerveződő hivatalos vizsgabizottságok állítják össze, mindig két éves időtartamra. Ezek a vizsgakövetelmények (az ún. sillabuszok) határozzák neg az adott régióban - pl. Dél-Angliában -, a következő két év kiemelt témáit (pl. a horrorfilm vagy a szappanopera /műfaj/, reklám vagy a hírműsor /műsortípus/, kultúrtörténet és multikulturalitás /pl. a film noir vagy az afrikai film/). A sillabuszokban konkrétan megjelölik az egyes feladattípusokat (storybord, mini-esszé, promóciós terv), a kidolgozottság mértékét (1-1500 szó), sőt a készítendő mappa formai követelményeit is.


Előző fejezet:
A BRIT ISKOLARENDSZER NÉHÁNY JELLEGZETESSÉGE		TartalomKövetkező fejezet:
A MÉDIAOKTATÁS TEMATIKÁJA

Hírek - Tollhegy - Iskolák - Pedagógusképzés - Szaktanácsadók - Tanítás - Taneszköz - Ajánlott filmek - Fórum - Irattár - Szakirodalom - Internet ajánlat - Felsőoktatás