Skip to main content

(Vezér Erzsébet)

(Vezér Erzsébet): Kiegészítés

a Beszélő szeptemberi számában közölt írásokhoz az 1988. júniusi tüntetésről


Az erről szóló beszámolóban olvasom, hogy a június 16-án, Nagy Imre és társainak kivégzése évfordulóján Mécs Imre és Kis János a Szabadság téren a televízió székházának párkányán beszédet mondott, majd ugyanitt (és nem csak a Vörösmarty téren) a rendőrség megpróbálta szétoszlatni a tömeget, mégpedig úgy, amint azt alábbi, Grósz Károlynak írt levelemben közlöm.

„Miniszterelnök úr, hallottam és olvastam a Nagy Imre kivégzésének harmincadik évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésekről szóló beszédét.


(Vezér Erzsébet): [Olvasói levél]

Mink András: Igazgatóváltás a Baár-Madasban (Beszélő, 1995. június 22.)


Megdöbbenve olvastam a Beszélő ez év június 22-i számában, hogy ifj. Bibó Istvánt leváltották a Baár-Madas igazgatói posztjáról. Az indokolás, hogy többen kifogásolták az iskola liberális szellemét, sőt, hogy az igazgató ateistákat is megtűrt a tanári karban. És ami a legabszurdabb, hogy az SZDSZ utasítására szándékosan tette november 4-re a gólyabál időpontját.

Azok az egyházi méltóságok, akik most Bibó Istvántól meg akarnak szabadulni, bizonyára nem tudják, hogy a valaha volt Lónyay utcai református gimnázium a legliberálisabb szellemű iskola volt egész Budapesten.


(B. T.), (Vezér Erzsébet): Tapsoljunk a Beszélőnek?/Nem mindig tapsolok Gazsinak

Tapsoljunk Gazsinak (Beszélő, 1992. július 11.)


Tapsoljunk a Beszélőnek?

Elégedetten helyesel K. F. a Beszélő július 11-i számában TGM-nek, amiért a HVG-ben elismerte: a szocialisták politikai fordulata miatt egyelőre nincs mód ellenzéki koalícióra.


(Vezér Erzsébet): Egy közrendet sértő emlékei


1981. március 26-án a Budapesti Rendőr-főkapitányság igazgatásrendészeti osztály útlevél alosztálya Bürös Lászlóné rendőr ezredes aláírásával az 53/1978. (XI. 10.) MT rendelet 6. § (1) bekezdés a) pontjára hivatkozva, azzal az indokolással, hogy „külföldi utazása jelentős közérdeket sért” elutasította útlevélkérésemet. Az elutasítás ellen a következő levéllel fellebbeztem, és a levélről másolatot küldtem a belügyminiszternek és a művelődési miniszternek.

„Útlevélkérésemet elutasító r. 1112. sz.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon