Skip to main content

Szűcs Teri

Szűcs Teri: Az emlékezés formái két regényben

Nádas Péter: Egy családregény vége, Márton László: Árnyas főutca

Szűcs Teri: Novellába illő sors?

Rakovszky Zsuzsa: A Hold a hetedik házban

A novellában mindig közel a vég; és ezt már kezdettől fogva tudni lehet – ha meg is ajándékoz a tágasság érzetével, akkor is a zárlat felé halad, ami lekerekíti vagy berekeszti az anekdota, esetleg a rossz vicc brutalitásával. A novella számára az idő tagolatlan hömpölygése vagy megújulása illúzió, mert maga a forma tagol és bevégez. Rakovszky Zsuzsa életművében, mely nem csak a vers és csak a regény jegyében áll, az ilyen módon értett klasszikus novellaforma alkalmazása hangsúlyos gesztus, reflexió.

Szűcs Teri: A testért

Takács Zsuzsa A test imádása – India és Borbély Szilárd A Testhez című kötetéről

A cikk a Beszélő friss számában olvasható.

Szűcs Teri: Idegenkezűség

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon