Skip to main content

Mink András

Mink András: Tervbeakaszkodás

Mink András
Interjú Rév Istvánnal, a Közép-Európa Egyetem, vagyis a CEU (Central European University) tudományos igazgatójával


A Közép-Európa Egyetemet New York államban jegyezték be, és ott is kapott akkreditációt. Miért volt erre szükség, és milyen diplomát van joga adni az egyetemnek?

A bejegyzést az tette lehetővé, hogy valamikor száz évvel ezelőtt hoztak egy törvényt New York államban, amelyik megengedi olyan egyetem felállítását is, amelyik nem ott működik. Magyarországon a felsőoktatási törvény alapján ahhoz, hogy egy intézmény egyetemi státust kapjon, alapfokú egyetemi képzést is kell folytatnia.


Mink András: Politika és liberalizmus

Mink András
Interjú Kis Jánossal


Tavaly karácsonyi Magyar Hírlap-beli cikkében, amikor már tudható volt, hogy az akkori kormánypártok vereséget fognak szenvedni a választásokon, azt írta, hogy a leendő győzteseknek nagyvonalú gesztusokat kell lenniük, hogy a magyar politikai erők közötti viszony normalizálódhasson. A vereség elsöprő volt. Ön szerint a győztesek megtették a kívánt gesztusokat?


A kormánypártok tettek fontos gesztusokat de nem elég a választások után egyszer gesztusokat tenni.

Mink András: A Lanoux-tó esete

Mink András


Az 1950-es években a francia kormány elhatározta, hogy az ország déli végein hömpölygő, a Lanoux-tóból eredő Carol-folyót eltéríti, és azon egy vízi erőművet épít. Csakhogy a folyó, elhagyva az ország felségterületét, Spanyolországban folytatta kacskaringós útját. A két ország korábban kötött egy megállapodást, amely biztosította a spanyolok számára a Carol-folyó „természetes folyásának” zavartalanságát.

Mink András: Alkotmányos magánsérelem

Mink András
„Cigányoknak tilos a bemenet!”


A rendőrkapitánynak igaza van

Előre kell bocsátanunk, hogy a rend legfőbb gyöngyösi őrének igaza van, mindenekelőtt abban, hogy egy jogállamban a rendőrség csak világos és egyértelmű törvényi felhatalmazás alapján avatkozhat bele az állampolgárok ügyeibe. Olyan felhatalmazás, aminek alapján a kérdéses felirat ügyében el lehetne járni, nincs a büntető törvénykönyvben. A közösség elleni uszítás, gyűlöletkeltés tilalma a jelen esetben nehezen lenne alkalmazható, még akkor is, ha a kitiltó felirat mögött jól felismerhető és tetten érhető, veszélyes előítéletek lappanganak.


(zolnay), Mink András: „Azonnali és gyors javulást nem várnak a választók” / Miénk itt a tér!

Az ezerarcú frakció – szocialista képviselők


„Azonnali és gyors javulást nem várnak a választók”
Interjú Papp Pál MSZP-s képviselővel, a Vasutasok Szakszervezetének tiszteletbeli elnökével*


Ön szerint minek köszönhető az MSZP választási sikere?

Legfőképpen három dolognak: elsősorban az MSZP választási programjának, amelyik reális kivezető utat kínál a gazdaság mai válságos helyzetéből. Másodsorban a párt parlamenti és parlamenten kívüli politikájának, amely, úgy érzem, kiegyensúlyozott és következetes volt az elmúlt négy év során.




Mink András: Kormány a mérlegen

Mink András
1990–1994


A magyar társadalomtudomány mostanában kedveli a szűkösséget, sötétséget sugalló elnevezéseket. Széles körben ismertek a gazdaság állapotát elemző, borús hangvételű jelentések az alagútból, most pedig a korridor, azaz folyosó nevet választó kutatócsoport megjelenését üdvözölhetjük. A néhány évvel ezelőtt divatos elnevezések (Kék szalag, Híd) bizony még egészen más hangulatot árasztottak.

Mink András: „Oroszország a világtörténelem első országa, ahol például nincsen parasztság”

Mink András


Több mint kétszáz évvel megtörténte után még mindig nincs egyetértés a történészek között, vajon mi is volt a nagy francia forradalom. Néhányan azt vallják, inkább megakasztotta, mintsem elősegítette a gazdasági fejlődést, a polgári demokrácia kialakulását. Mi az ön álláspontja?

Szerintem teljesen normális dolog, hogy a történészek körében nincs erről egyetértés, mint ahogy például a római birodalom bukásának okairól sincs. Annyira összetett és ellentmondásos eseményről van szó, amelyik tág teret enged a legkülönfélébb értelmezéseknek.


Mink András: „Hosszú az út a pohártól az ajakig”

Mink András


A parlament kedden tárgyalja Magyarország csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz. Bár a vitára lapzártánk után fog sor kerülni, annyit megkockáztathatunk, hogy különösebb izgalmakra nincs kilátás. A csatlakozást nyíltan elutasító Thürmer-pártnak – egyelőre – nincs képviselője az Országgyűlésben, a hasonló húrokat pengető, vagyis az ország „kiárusításával és „gyarmatosításával” rémisztgető szélsőjobb pedig a tagság egyértelmű megkérdőjelezésével eddig még nem mert előállni. Bölcs intéseket persze nyilván fogunk hallani.

Mink András: „Az alapszerződés ma inkább bunkósbot, nem a történelmi megbékélés eszköze”

Mink András
Interjú Németh Zsolttal, a Fidesz alelnökével, a parlament emberjogi és kisebbségi bizottságának elnökével a kisebbségi politikáról


A kisebbségpolitika része a külpolitikának. A sokat emlegetett hatpárti konszenzus erre a területre is érvényes?

Egyes konkrét kérdésekben voltak nézetkülönbségek, de a stratégia fő irányait tekintve nem merült fel értelmes alternatíva. Az más kérdés, hogy nem volt működő egyeztetési mechanizmus. Ezért ezt a közös stratégiát nem sikerült igazán hatékonyan érvényesíteni.

Nem volt megfelelő a kormányzaton belüli koordináció sem.




Mink András: „Mi legalább értünk valamihez!”

Mink András
Beszélő-beszélgetés Nagy Tamással


A négypárti szövetség megkötése kézenfekvőnek látszott. Mi tartott mégis ilyen sokáig?

Nem voltak komoly problémák. Az elfogadott szöveg csak abban tér el az eredeti SZDSZ–Fidesz-szerződéstől, hogy a választás második fordulójában visszaléphetnek a jelöltek a kisebb párt javára is. Ez megkönnyítette a megállapodás kiterjesztését. Az igazi konfliktust inkább az okozta, hogy az SZDSZ és a Fidesz nem tudott megállapodni a pártelnökök támogatásában.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon