Skip to main content

(kőszeg)

(kőszeg): Ismét rendőr lett a rendőr…

Csendes döntések a Belügyminisztériumban


Ki ne emlékeznék Bornemissza Gergőre? – kérdezte egykor Mándy Iván hőse, aki piciknek írt.

Ki ne emlékeznék Horváth Balázsra, a víg kedélyű belügyminiszterre? – kérdeztük mi is, akik nagyoknak próbálunk írni. Hajdanában, amikor a rendszerváltást még nem akadályozták sötét erők, ez a belügyminiszter azt ígérte, hogy „a rendőr-minisztérium belügyminisztériummá válása szükségképpen azt is eredményezi majd, hogy feleslegessé válik a rendőri rendfokozat a minisztérium dolgozói, így például a gépírónők és a gondnokok számára is”. (Népszava, 1990.


(kőszeg): Az SZDSZ-nek vannak tartalékai

„És ti mégis győztetek!”


Megbukott a demokrácia, megbukott az SZDSZ, írtuk a szerencsi választás augusztus 11-i első fordulója után. A felszisszenés jogos volt, ha a részeredmények árnyaltabb képet mutatnak is. Hiszen az országos méretű választási propaganda ellenére a jogosultaknak csak 19,3 százaléka vett részt a választáson, és az SZDSZ jelöltje mindössze 894 szavazatot kapott. Ez akkor is lesújtó eredmény, ha az elért 9,5 százalékkal az SZDSZ az 1990-es országgyűlési választás 4. és az önkormányzati választás 5. (!) helyéről a 3. helyre küzdötte fel magát. Hiszen a múlt év tavaszán a 4.

(kőszeg): A szerencsi erőpróba


1990 márciusában az akkori kormány legnépszerűbb tagja, Németh Miklós miniszterelnök, fölényes győzelmet aratott szülőföldjén, Borsod-Abaúj-Zemplén megye 11. számú választókerületében.

A kihívás kézenfekvő. A megüresedett helyet a jelenlegi kormány legnépszerűbb tagjának kell megpályáznia. Elődjéhez hasonlóan Kupa Mihály is független jelöltként élvezi a kormányzó párt támogatását.


(kőszeg): Carlos


Bács, Békés és Csongrád tájain árkon-bokron át vágtat Iustitia. Varga István orosházi ügyvéd, helyi MDF-alelnök vezényletével listába gyűjtenek mindenkit, aki az elmúlt negyvenöt évben politikai és gazdasági bűncselekményeket követett el. A felelősségre vonás kezdő napja 1944. december 21. Ekkor ült össze Debrecenben az Ideiglenes Nemzetgyűlés, nyilvánvalóan a kollaboránsok és hazaárulók gyülekezete, miközben az igaz hazafiak a budai Várban meg a soproni gyepűn védték a hont Szálasi nemzetvezetésével.

(kőszeg): Engedetlen keresztapák

Szakszervezeti vagyon


Paszternák László országgyűlési képviselő, a vasasszakszervezet elnöke titkos bankszámlára helyezi át 300 ezer tagot számláló szervezete vagyonát, és kijelenti: nem fog engedelmeskedni a parlament törvényének.

(kőszeg): Kényelmes-kínos alkotmányunk avagy: ha akarom, vemhes


Június 4-én, kedden reggel a miniszterelnök az alkotmány 59. szakaszára – a jó hírnévhez és a személyes adatok védelméhez való jogra – hivatkozva kijelentette: jogszerűen járt el, amikor a kisgazdavezetők kérésére közölte velük, szerepel-e nevük a volt állambiztonsági szervezet titkos munkatársainak nyilvántartásában. Ezeknek az adatoknak a nyilvánosságra hozása nem sért állami és közbiztonsági érdeket, mondta a kormányfő. Nem zárható ki az sem, hogy az érdeklődő megismerje a róla felhalmozott teljes anyagot.

Nagy horderejű kijelentések ezek.


(kőszeg): Kis Visegrád Prágában


„Függetlenségi Nyilatkozat”

„Kijelentjük: közös akarattal küzdünk a politikai demokráciáért, országaink függetlenségéért, az önigazgatás elvére épülő pluralizmusért, a megosztott Európa békés egyesítéséért, demokratikus integrációjáért és valamennyi kisebbség jogaiért.”

A fenti idézet abból a nevezetes Közös Nyilatkozatból való, amelyet a magyar forradalom harmincadik évfordulója alkalmából lengyel, cseh, szlovák, magyar és német ellenzékiek írtak alá.




(kőszeg): Oldás és/vagy kötés

Beszélgetés Mózs Józseffel


Mózs József: Amikor az SZDSZ országosan elindult, úgy másfél éve, akkor belesodródtak olyan emberek, mint én is, akik se nem internacionalisták, se nem nacionalisták, se nem kozmopoliták, egyáltalán semmiféle …isták, egyszerűen itt élő emberek, akiknek elegük volt ebből a hazug totalitárius rendszerből. A határozott változások igénye volt az, ami minket az SZDSZ-hez vonzott.

(kőszeg): Szegedi gondolatok

Kövér László és Németh Zsolt a pártokról és a Fidesz–SZDSZ-viszonyról


Beszélő: Rengeteg előzetes hír járta a Fidesz belső ellentéteiről. Tulajdonképpen kik vitatkoztak, és miről?

Németh Zsolt: A Fidesz úgynevezett belső konfliktusának a legszomorúbb sajátossága, hogy nincs a vitának medre. Ily módon ez a vita ráfűződött a szervezeti és működési szabályzat körüli kérdésekre. De meggyőződésem, hogy ez mellékvágány, a fő vágány viszont nem alakul ki. A megoldást abban látnám, ha a Fidesz belső ellenzéke képes lenne valamilyen eszme, gondolatrendszer vagy politikai filozófia köré tömöríteni magát.


(kőszeg): Helsinki Polgárok

A hidegháború szép évei


A helsinki záróokmányt a szovjet vezetőség a Jalta nyomán kialakult európai helyzet diplomáciai elismerésének tekintette. Ezt az értelmezést hallgatólagosan az amerikai külpolitika akkori irányítója, Henry Kissinger is elfogadta. Nem rajtuk múlott, hogy Helsinki ma mást jelent Jurij Orlov és néhány hozzá hasonlóan bátor szovjet ellenzéki megpróbálta komolyan venni a záróokmány inkább dísznek szánt emberi jogi ígéretét. Áldozatvállalásuk (valamennyien éveket töltöttek börtönben, munkatáborban és emigrációban) nyomán az emberi jogokat nem lehetett többé „belügynek” tekinteni.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon