Skip to main content

(kőszeg)

(kőszeg): Királynő a menhelyen


II. Erzsébet titkos naplójának magyar kiadását mégsem mertem dedikáltatni II. Erzsébettel. Főképp azért nem, mert az olvasása közben (ami nagy szórakozás volt) az a gyanúm támadt, hogy Esterházy Péter írta. A királynőről ugyanis nem hiszem el – hiába volt magyar lány a szépanyja –, hogy ennyire esterházys lenne a stílusa, és ennyire pesti lenne az angol humora. A Beszélőt sem mertem a kezébe adni, csak elmagyarázni próbáltam neki, hogy mi már órákkal a megérkezése előtt riportképet közöltünk az Oltalom Egyesület hajléktalan-otthonában tett látogatásáról.

(kőszeg): Guruló forint


A pártállamra 1989-ben három csapást mértek a demokrácia erői. Mindháromnak az SZDSZ volt a kezdeményezője.

A Next 2000 ügye útját állta, hogy az állampárt magáncégekbe mentse át a vagyonát, és átláthatatlan pénzforrásokból finanszírozhassa választási kampányát.

A népszavazás lehetetlenné tette, hogy a népképviselet felett az állampárt örököse regnáljon.

A Dunagate-botrány keresztülhúzta a választások titkosszolgálati manipulálásának tervét.

A kelet-európai forradalmak mámorában ezek a győzelmek teljes értékű győzelmeknek látszottak.








(kőszeg): A választás kormánya


„Nem ment a bolt, kicserélték a díványokat” – idézte a régi mondást a kormányalakítás híreit hallván egy csellengő képviselő a parlamentben.

Pedig a kormányátalakításban van rendszer. Hogy működni is fog-e, azt a következő hónapok mutatják meg.

Először is: a miniszterelnök kisöpörte kormánya bukott tagjait. Horváth Balázst már az MDF-elnökségbe sem választották be, Keresztes K. Sándort a parlament környezetvédelmi bizottsága is leszavazta. Ehhez képest semmiség, hogy Siklós Csaba magára haragította a vasutasokat.




(kőszeg): Fontolgatta

Felmentés az Eörsi-perben


Valamikor, amikor még urak voltak az urak, a parlamentben lezárhatatlan vitákat a párbajteremben intézték el. Feljelenteni a sértőt sokkal kevésbé elegáns. Párbajban sebet kapni a bátorság jele. Egy feljelentést elbukni – csak hasraesés.

A politika folytatása

A miniszterelnök megóvhatta volna magát ettől, ha nem próbálja a politikát a büntetőjog eszközeivel folytatni. Idén nyáron először történt meg, hogy a kormány két képviselő -– Eörsi Mátyás és Torgyán József – ellen büntető feljelentést tett.




(kőszeg): A konszenzuskeresés homokozója


Hosszú kormányzati előkészítés, három hónapos parlamenti – bizottsági, albizottsági – munka után az Országgyűlés elfogadta a távközlési törvényt. A különböző érdekcsoportok bulletinekkel, tájékoztatókkal árasztották el a képviselőket, volt köztük még egy mesének álcázott szórakoztató könyvecske is.

(kőszeg): Rákóczi, akárki…


A hét végén lezárul az SZDSZ idegőrlő elnökválasztási kampánya, eldől, ki lesz az elnök, kik lesznek az ügyvivők, feltehetőleg két évre dől el, ezzel jó darabig nem kell majd foglalkoznunk.

A múlt évben a Beszélő nyílt teret kínált az elnökjelöltek híveinek, a lapban folyó két hónapos vita azonban még azt sem tisztázta, miféle lehetőségek közül kívánnak választani (és milyenek között választhatnak) Tölgyessy hívei meg az ellenfeleik.


(kőszeg): Világ határőrei (is), egyesüljetek!


A sötét középkorban a menekülő, ha átlépte a templom küszöbét, biztonságban tudhatta magát. A saját állampolgárát, még ha bűncselekményt követett is el egy másik ország területén, egyetlen ország sem szolgáltatja ki a másik államnak. A Magyar Köztársaságban a kiadatás tilalmát a büntető törvénykönyv rögzíti.

Szeptember 24-én Keszthelyi András, a pécsi egyetem oktatója, édesapja Lada gépkocsiján Romániába akart utazni.


(kőszeg): Rendőr-internacionalizmus

Világ rendőrei, egyesüljetek!


Napirend előtti felszólalásában szeptember 21-én Boross Péter elmondta, a magyar rendőrség is alkalmaz kommandósokat: kommandósakció mentette meg egy kisgyerek életét Debrecenben, kommandósok fegyveres bűnözőket tettek ártalmatlanná az elmúlt hetekben.

Kommandósok Szabolcsban


Pedig említhetett volna más kommandósakciókat is.



(kőszeg): A király meg a herceg,

avagy: Ki kit etet?


Serdült és serdületlen olvasóink bizonyára ismerik a királyt meg a herceget. Mark Twain regényében nevezik így magukat a halhatatlan szélhámosok, akik hol a csendes-óceáni kalózok megsegítésére gyűjtenek, hol meg a Királyi tevepárduc című dráma – Csak felnőtteknek! – előadásával zsebelnek be tetemes összegeket. Mostanában nagy évadjuk van honunkban.

Mintegy két hete egy ügyvéd kereste meg szerkesztőségünket. Nincs, okunk, hogy titkoljuk a nevét, hiszen az Esti Hírlapban már megjelent. Monostori Attilának hívják.


(kőszeg): Az utcára? Az utcára!


A rendszerváltás legszebb napja 1988. március 15-e volt. A hatalom még erősnek tudta magát, de már félt. Az utcára menni még kockázat volt, de ezt a kockázatot már nem csupán néhány száz „beteg lélek” vállalta, hanem tíz- és tízezer ember.

A Magyar Demokrata Fórum nem helyeselte ezt. Kis János a Petőfi téren beszélt, Tamás Gáspár Miklós a Kossuth téren, az őrizetbe vett Demszky Gábor helyett Hodosán Róza a Batthyány-mécsesnél.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon