Skip to main content

Kőszeg Ferenc

(G. Gy.), Kőszeg Ferenc: Tisztelt Kőszeg Ferenc Úr!


Engedje meg, hogy MDF-tag létemre levelemmel zavarjam. Alapító tagja vagyok az MDF-nek, ennek ellenére kifejezetten nagyon tetszik a Beszélő. Tetszik nyílt, őszinte hangja, nyílt levelei, gazdasági cikkeiből pedig sokat tanultam. Igazán gratulálok!

De hogy valamit szóvá tegyek, ami egy cseppet sem tetszett: Tamás Gáspár Miklós cikke, a „Csak száz nap a világ”.

Hát ilyen pocskondiázásra igazán nem számítottam! Hogy az Elek István által írt levelet ne ismételjem (Beszélő, szept. 29-i szám), de teljes mértékben osztom véleményét!




Kőszeg Ferenc: Keresztényi megbocsátás – kizárólag úriembereknek

Kőszeg Ferenc felszólalása az amnesztiatörvény vitájában


A közkegyelem a megbocsátás aktusa, nem a Büntető Törvénykönyv és nem a bírósági gyakorlat kritikája – hallottuk a miniszter úr expozéjában. Mindazonáltal bármennyire rutinszerűen tér is vissza az államok életében, mindig üzenetet tartalmaz arról, hogy milyen bűncselekményekre kíván a törvényhozó fátylat borítani, és melyeket üldöz teljes szigorral.

Kőszeg Ferenc: A kis Hírlap esete a nagy Springerrel


Gazdálkodás és gondolatszabadság

A Fejér Megyei Hírlapot meg a Fehérvári Hét című városi lapot az Út Lap- és Könyvkiadó Kft. adja ki. Az utóbbit 1989. március 15-én indították el a Hírlap újságírói. Akkoriban már mindenütt új lapok indultak, a korábban ismeretlen konkurenciával szemben esélye csak független és szókimondó lapnak lehetett. A gazdálkodói szemlélet és a gondolatszabadság eszméje – akár a XVIII.


Kőszeg Ferenc: Fortinbras tanulóévei

avagy hogyan tett az új dán uralkodó akaratlan szívességet a ravasz angol királynak?


Kezdő ellenzéki koromban balsorsom a hivatali főnökömmel sodort össze aláírásgyűjtés közben. Már nem rejthettem véka alá a kezemben tartott ívet, különben is főnököm nemegyszer hangoztatta – szűkebb társaságban – ellenzéki nézeteit, és meggyőződéses pártonkívüli volt.

Kőszeg Ferenc: Monor üzenete


A Nagy Eredetmítosz szerint kezdetben vala az egység, aztán az utak elváltak. Valaha, a legendák ködében volt a Márciusi Front, később, mindannyiunk emlékezetében Monor, de aztán történt valami hiba, valaki valakinek elfelejtette elküldeni a születésnapi meghívót, valaki valakivel összesúgott a másik háta mögött, és kitört a nagy haddelhadd.

Temessük el a legendát: egység sosem volt.


Kőszeg Ferenc: Mit kellene tennie a megalakuló parlamentnek?

Beszélő-beszélgetés Tölgyessy Péterrel, az SZDSZ listavezetőjével


Beszélő: A Magyar Hírlap március 11-i számában megjelent egy körinterjú arról, hogyan képzelik a pártok a kormány első száz napját. Természetesen minden párt a maga politikai elgondolásainak megfelelően írja le, mit kellene a kormánynak tennie De vajon mi az, aminek meg kell történnie ahhoz, hogy az új kormány egyáltalán létrejöhessen, függetlenül attól, melyik párt lesz a legerősebb. Röviden: hogyan születik meg négy évtized után az első felelős magyar kormány?

– Az első parlamenti ülést a korelnök vezeti. Nyomban meg kell választani a Ház elnökét.


(Húbert Ferenc), Kőszeg Ferenc: [Olvasói levél és szerkesztőségi válasz]


Kőszeg Ferenc úr!

A „Beszélő” 1990. január 29. Új folyam I. évfolyam 3. számában kommentár nélkül közöltek egy olyan olvasói (?) levelet, amely minden jóérzésű magyar embert legalább annyira felháborít, mint ebben a formában történt nyilvánosságra hozatala. A levélíró egyetlen mentsége az őszintesége – no meg a levélből is érezhető korlátai.


Kőszeg Ferenc: Beszélő-Beszélgetés Dan Petrescuval

Az illegalitásból a törvényhozásba


Beszélő: Nagyon ellentmondóak a különböző beszámolók a romániai demokratikus folyamat alakulásáról. Azt szeretném, hogy ha röviden elmondaná, mi áll előttünk, mik az esélyei a valóságos többpártrendszernek a május 20-ra tervezett választásokon. Milyen terveik vannak a gazdasági szerkezet átalakítására?

– Az elindulásom pillanatáig ötven párt alakult az országban. Ez máris kicsit több, mint amire szükség volna véleményem szerint. De mind ez ideig semmilyen gátat nem állítottunk a parlamenti rendszer formálódása elé.


Kőszeg Ferenc: „Maguk kiénekelték a sajtot a holló csőréből”

Beszélő-beszélgetés dr. Verebélyi Imrével, a Belügyminisztérium közigazgatási miniszterhelyettesével


Beszélő: Miniszterhelyettes úr, a Belügyi Szemle nem kerül hírlapárust forgalomba. Kérem, mondja el röviden, milyen szervezeti elképzelést ismertetett a múlt év márciusi tanácskozáson.

– A közigazgatási, tanácsi, önkormányzati szervezettel kapcsolatos nézetek ezúttal nyilván nem tartoznak ide, bár ez a tulajdonképpeni szakterületem. Munka közben kezdtek foglalkoztatni a rendészet, az állambiztonság kérdései. A hazai helyzetről keveset tudtam, hiszen a minisztérium szervezeti szabályzatába a kinevezésem előtt éppúgy nem tekinthettem bele, mint önök.


Kőszeg Ferenc: Sajtótörvényeink


Az 1986-os sajtótörvényt némi hiúskodással Lex Beszélő-nek is nevezhetnénk. Engedélyezetlen lapunk kiadására ugyanis, jó másfél évvel az indulása után kísérletképpen engedélykérelmet nyújtottunk be az efféle ügyekben illetékes Tájékoztatási Hivatalhoz. Megtehettük, hiszen a hatályos minisztertanácsi rendelet nem zárta ki, hogy magánszemélyek társulása lapot adjon ki.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon