Skip to main content

kőszeg

kőszeg: Egy lap


Esterházy Péternek

Van egy lap. Szeretem. Azt írok bele, amit akarok. Senki sem mondja, hogy ez most nem aktuális, senki sem hív fel, hogy hosszú, legyen tíz flekk helyett négy. Legfeljebb azt mondják, hülye vagy, Kőszeg, de csak akkor, amikor már megjelent.

Van egy lap. Gyűlölöm. Azt írok bele, amit akarok. Senki sem mondja, hogy ez most nem aktuális. Senki sem mondja, hogy most jól megadtad nekik, senki sem mondja, hogy na, most már végleg elkapartad magad. Senki sem hív fel.

Van egy lap. Szeretem.






(Forgács Tamás), kőszeg: [Olvasói levél és szerkesztői válasz]

Engelmayer (Beszélő, 1994. július 21.)


Kedves Kőszeg Ferenc!

Hárs Gábor nagyon közeli és nagyon régi barátom. Most mégsem róla szól ez a levél, hanem Önről, kedves Kőszeg úr.

Mélységesen lever az a csúsztatás és rosszindulatú prekoncepció, amely Önnek az MSZP sajtóiroda levelére adott válaszából kitűnik.

Hárs Gábort, miután hazajött Varsóból, a Külügyminisztériumból elküldték; egy ígéretes diplomatakarrier szakadt így félbe. Ekkor nyolc hónapig egy Pressinform nevű sóhivatalban kellett „dekkolnia”. Ezután hívták a Művelődési Minisztériumba előadónak, mert szükségük volt egy szakemberre.






kőszeg: Eljegyzés


Az oroszok egyre közelebb jönnek anélkül, hogy a németek egyre távolabb mennének – mondja Kállay miniszterelnök Darvas Szilárd remek Zilahy-paródiájában. A szocialisták előretörése meg a kormánypártok rugalmatlansága egy táborba hajtotta a két nagy és a két kisebb liberális pártot. Az SZDSZ–Fidesz-családregény most éppen az eljegyzésnél tart. A február 22-én aláirt négypárti megállapodás nemcsak annyival több a pontosan egy évvel korábban, 1993. február 24-én kelt SZDSZ–Fidesz-egyezménynél, hogy négypárti. A lényeges újdonság az eltelt időben rejlik.

kőszeg: Rendszerváltoztatás – rövid tanfolyam / Magánüzenet – övön alul


Rendszerváltoztatás – rövid tanfolyam

1990 tavaszán az MDF választási propagandafilmjében a kelet-európai földindulás képei láthatók, a lipcsei, prágai, budapesti tüntetések, majd a szétpattanó népköztársasági címer mögül előbukkan a koronás magyar címer: az ártatlan néző úgy vélheti, a nagy népmozgalmak elindítója és végcélja a diadalmas MDF volt.

Hasonló propagandafilmet tűzött műsorra az idei kampány nyitányaként január 15-én a Magyar Televízió.

A szombat délutáni tévébeszélgetés eredetileg csupán bevezette volna a Fekete Doboz Alapítvány filmjét






kőszeg: Szavazások


A kormány befordult a célegyenesbe. Bár a végső szavazás még hátravan, a fejezeti főösszegek, a sarokszámok november 30-i elfogadásával a parlamenti többség jóváhagyta az 1994. évi költségvetést. Ha igaz az, hogy a költségvetési szavazás évről évre bizalmi szavazás, el kell ismernünk: a volt szocialista tábor legidősebb kormánya negyedszer is bizalmat kapott.

kőszeg, révész: A kellemetlen parlament

Egyháztámogatás


Bizottság kontra minisztérium


A költségvetési törvény értelmében az egyházak összesen 2854,5 millió forint támogatást kapnak, hatféle jogcímen. A legnagyobb összegek – 980, illetve 870 millió forint – az egyházak alapműködésének támogatására, illetve az egyházi alapintézmények felújítására, beruházásra szolgálnak. Ezen az alapon igényelt támogatást 35 kis létszámú egyház, felekezet, gyülekezet is. A többi jogcím – közszolgálati tevékenység, közgyűjtemények fenntartása, oktatási tevékenység – a kis létszámú egyházakat részint nem érinti, részint nem tehető kérdésessé.

kőszeg: Szükségből erény


A múlt héten nem jelent meg a Beszélő. Ezen a héten ellenben 64 oldalas dupla számot vehet a kezébe az olvasó, a szokásosnál egy nappal korábban, már csütörtökön. Ha a cél felől nézzük, akár dicsekedhetünk is. Sikerült megvalósítanunk valamit, amit régóta tervezünk: visszatérünk a péntekiről a csütörtöki megjelenésre. A hírlapárusok egybehangzóan azt állítják, kedvezőtlen a pénteki megjelenés.

kőszeg: Soha többé kommunizmust?


Ha emelik az árakat, emeljék a béreket is!

Aki megmondja a véleményét, veheti a munkakönyvét. Hogy képzelik ezt? Ilyen a Kádár alatt sem volt!

Miért nem magyar vagonokat rendel a MÁV? Azért, mert a spanyol import valamivel olcsóbb, menjen tönkre a magyar vagongyártás?

A levegőhöz, a vízhez nincs mindenkinek egyformán joga? És a gyárakhoz? Nem együtt hoztunk létre mindent?

Meddig tűri ezt az ellenzék?








F. Havas, kőszeg, solt: Vannak kiutak


Az egykori Kelet-Németország demokratikus ellenzéke, amely tíz éven át dacolt letartóztatással, házkutatással, kitoloncolással és 1989 őszén százezreket szólított az utcára, a nyugati zöldekkel együtt összesen tizenkét helyet foglal el az egyesült Németország parlamentjében. Csehszlovákiában a Charta-mozgalomból létrejött Állampolgári Fórum fölényesen megnyerte a választást, de mihelyt elkezdődött a pártosodás, a volt chartások köre kisebbségbe szorult a szövetségi parlamentben.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon