1. „Bizonyíték a mandátumvizsgáló bizottság szóvivőjének nyilatkozata” – a Liga Választmány jegyzőkönyve szerint: „Ilyen mandátumok megállapításánál az ilyen létszámingadozást is be kell kalkulálni, és nem lehetünk kőkemények és pontosan, számítógéppel kiszámított bizottság” – nyilatkozta a szóvivő, tehát vegyük tudomásul, hogy a bizottság adatai nem pontosak.
2. „Az elnöknek kötelessége a válaszadás”: a választmány ügyrendje 11.
Mi indított el a szakszervezeti pályán?
Elégedetlen voltam a régi szakszervezettel, és amikor minden juttatás nélkül elbocsátották 25 munkatársamat, úgy éreztem, meg kell alapítani az új szakszervezetet. Segített ebben, hogy 1985-től (amikor pártonkívülieket is beengedtek a bíróságra) rendszeresen voltam „népi ülnök”, munkaügyi perekben. Tapasztalataimat kitűnően hasznosíthattam a kollektívszerződés-tárgyalásokon. Bár a munkavállalók helyzete ma sem változott meg gyökeresen, ma is egyedül vannak, ha bajba kerülnek.
A százalékos vagyoni megállapodást a VIKSZ-ben sem volt egyszerű székházakra váltani. A megosztásban bár latba estek a konföderációk adott területen működő szakszervezeteinek érdekei, azonban ezeket össze kellett hangolni az ingatlanok értékeivel. Az Autonómok, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma a győri, a szekszárdi és a nyíregyházi, a Munkástanácsok a veszprémi és a debreceni, a Liga pedig a zalaegerszegi és a kecskeméti székházakhoz jutott a nagyobb értékű ingatlanok közül.
Egy hajszálon múlt, hogy a Liga nem esett szét, és a két rivális, Őry Csaba és Kalmár Béla ma nem különböző Liga-konföderációk vezetőjeként tárgyal egymással.
Januári fagy
Időzített bombaként ketyegett a januárban, a földcsuszamlásszerű III. küldöttgyűlésen megválasztott vezetőség alatt, hogy néhány tisztségviselőt nem kellő szavazati aránnyal választottak meg. A Liga Tanács e tagjai voltak az úgynevezett „illegitim” vezetők. Ehhez hozzájárult, hogy az alapszabály szinte végrehajthatatlanul bonyolultan határozta meg a Liga testületeinek összetételét.
A földön járva
A bérkérdés régóta vitatéma a cégvezetés és a szakszervezet között. Fél évvel ezelőtt a szakszervezet (a Malév Tagszakszervezetek Szövetsége) bértárgyalást kezdeményezett az átlagosan 6,9 százalékos béremelések miatt, de ezt a munkáltató elutasította, mondván, hogy jogilag nem kötelezhető erre.
A Munka Törvénykönyve szerint a megalakuló, 3-13 fős üzemi tanácsok átveszik a szakszervezetektől a tájékozódási és véleményezési jogok nagy részét, valamint a meglehetősen szűk körű egyetértési és együttdöntési jogokat. Tájékozódni lehet például a vállalat beruházásairól, a bérekről, keresetekről, a munkaidőről, illetve az egyéb munkafeltételekről. A véleményalkotás joga illeti meg az üzemi tanácsokat a munkavállalók szélesebb körét érintő intézkedés – például a privatizáció vagy az átszervezések – előtt.
„Bérszabó Iván”
virított a felirat a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete faliújságján a pénzügyminiszter bejelentése után, miszerint a közalkalmazotti bértarifát a kormány a törvényben foglaltaktól eltérően 1994 helyett csak 1995-től kívánja bevezetni. Szabó Iván a pótköltségvetés megszorító intézkedései között említette a bértarifarendszer elhalasztását.
Később ne
Előttünk volt a lehetőség, hogy szavazzunk: független önkormányzat igazgassa-e a jövőben a nyugdíj- és az egészségbiztosítást. Sok közéleti személy szájából elhangzott, hogy aki nem ment el szavazni, az később se panaszkodjon. Mindenesetre várható, hogy ezen és a jövő héten robbannak ki a csatározások az eredmények értékelése és értelmezése körül. Nem biztos, hogy a győztes mindent besöpörhet. Ahhoz, hogy érvényesek legyenek a választások, több mint 1 millió 800 ezer választónak kell az urnák elé járulnia.
– Immár hagyomány, hogy az SZDSZ a Népligetben vendégeskedik a Liga majálisán. Hogyan szülelett ez a hagyomány, és közeledik-e a két szervezet egymáshoz?
Pető Iván: Amikor 1988-ban a Liga egyik alapítója, a TDDSZ megkezdte működését, akkor személyi átfedések is voltak a két szervezet alapítói között.
– Amerikai szakszervezeti vezetők szívesen nevezik történelminek a májusi, társadalombiztosítási önkormányzati választásokat. Ön hogyan látja?
– Azt nem tudom, hogy történelmet formáló lesz-e, de biztosan egyedülálló. Szakszervezetek között olyan választás, amikor egy egész ország választ, még nem volt sehol a világon. Úgy tapasztaltam, nemcsak Amerikában nagy az érdeklődés.
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
7 év 34 hét
10 év 7 hét
10 év 11 hét
10 év 11 hét
10 év 12 hét
10 év 12 hét
10 év 13 hét
10 év 15 hét
10 év 15 hét
10 év 15 hét