Skip to main content

[Havas Fanny]

[Havas Fanny]: Szeretlek. Én sem

Serge Gainsbourg (1928–1991) filmjeiből
Film


Már megint egy francia, akit nálunk nem ismernek, pedig igazán szóra (ismeretre) érdemes.

Úgy kezdődött – vagy inkább folytatódott – a kis, elálló fülű, csúf bárzenész karrierje, hogy 1965-ben egyszer csak kitalálta France Gallt, vagyis a Viaszbabát, és megnyerte vele (velük) az Eurovízió nagydíját. Aki csak (mini)szoknyát hordott, és énekelt Franciaországban, mind Gainsbourgot ostromolta dalért – Dalidától Juliette Grécóig, sőt Brigitte Bardot-ig. Nem hiába, az újsütetű mester szívesen osztogatta kegyeit.


[Havas Fanny]: Oscar Wilde, a tékozló zseni

Tévé


„Azt csak nem gondolod komolyan, hogy az élet utánozza a művészetet, hogy az élet a tükör és a művészet a valóság?” De bizony komolyan gondolta – mármint Vivian, aki viszont Wilde-ot képviseli Wilde párbeszédesített elmélkedésében A hazugság hanyatlásáról.

[Havas Fanny]: Krokodil utca

A Theatre de Complicite és a Royal National Theatre közös produkciója a Művész Színházban
Színház


Ahogy már – az egyelőre megfejthetetlen – cím is sejteti, egy rendhagyó bemutatóra kell készülnünk, egy rendhagyó angol társulat előadásában. A Theatre de Complicite 1983-ban alakult, turnézó társulat. Kísérletező színház, elsősorban mozgáselemekre épít, nem áll tőle távol a provokáció vagy a megdöbbentés, ugyanakkor a jó értelemben vett népszerűségre is törekszik. A zenét, a táncot, a képzőművészetet is integrálják előadásaikba, így valósul meg az a komplex színházi forma, amely alapul, keretül szolgálhat akár egy XVI.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon